A német befektetők 80 százaléka ismét beruházna Magyarországon
A német befektetők 80 százaléka ismét beruházna Magyarországon, annak ellenére, hogy egyre elégedetlenebbek az adók mértékével, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával és a bürokrácia túlburjánzása miatt – mondta Straub Elek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) alelnöke kedden, a kamara új konjunktúra jelentésének bemutatása alkalmából.
A magyar gazdaság 2009. évi helyzetét a 143 német cég 83 százaléka rossznak, 16 százaléka kielégítőnek értékelte, az előző évhez képest az idei kilátásokat a cégek 89 százaléka rosszabbnak, 10 százaléka kielégítőnek minősítette – ismertette Dirk Wölfer főtitkár.
A március elején készült felmérés szerint a német cégek körében nagyon alacsony a kormány válságkezelő képességeibe vetett bizalom: a válságkezelő intézkedések a válaszadók csaknem 80 százaléka szerint nem elegendőek és nem célra vezetőek, az intézkedéseket csupán hat százalék minősítette hatékonynak.
A német cégek foglalkoztatási prognózisa igen borúlátó: 42 százalékuk csökkenő, 51 százalékuk változatlan, 7 százalékuk növekvő létszámot tervez 2009-ben. A beruházási tervek sem sugallnak optimizmust: a vállalatok 53 százaléka csökkenő, 31 százaléka változatlan beruházási összeggel számol, s csupán 15 százalék tervezi beruházásának bővülését.
Az itt működő német cégek befektetési rangsorában a 18 országból álló tágabb régión belül Magyarország a 7. helyre került az előző évi 9. helyről, pontszáma 3,11 (a hatos pontskálán az egyes a nagyon vonzó és hatos a nem vonzó). Első helyen Csehország áll, pontszáma 2,49, Szlovákiáé 2,56, Lengyelországé 2,89. (Két ország információs pontszámmal szerepel: Németországé 2,45, Kínáé 3,62 pont.)
Az új kormány már bejelentett lépései azt az irányt követik, amit a DUIHK is szorgalmazott, például a központi költségvetés terjedelmének csökkentését, az élőmunka terheinek mérséklését – felelte újságírói kérdésre Straub Elek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.