Német lapok a Daimler magyarországi beruházásáról
Vezető tudósításban számolt be csütörtökön valamennyi országos német napilap a Daimler magyarországi beruházásáról, s több újság külön kommentárban is foglalkozott a kecskeméti új Mercedes-gyár felépítésével. A német sajtó hosszú idő óta nem foglalkozott olyan terjedelemben Magyarországgal, mint a beruházáshoz kapcsolódó csütörtöki beszámolókban.
A-Merci a jelenlegi megjelenésében. Az utóda már Kecskeméten készül © hvg.hu |
A Handelsblatt szakértőket idézve úgy értékelte: a magyarországi, illetve a kecskeméti helyszín kiválasztásában a jó infrastruktúra, a szakképzett munkaerő jelenléte, továbbá a mérsékelt munkabérek játszottak döntő szerepet. Ezen túlmenően pedig az a tény, hogy a Daimler fontos beszállítói, mindenekelőtt a Bosch több üzemmel már jelen vannak Magyarországon.
A tudósításhoz mellékelt terjedelmes kommentárban a Handelsblatt hangsúlyozta: kevesen számoltak azzal, hogy Magyarország az új üzemért folytatott versenyben megelőzi Lengyelországot és Romániát. Az újság szerint a döntés különösen a favoritként kezelt Románia számára jelent csapást.
Magyarország – mint a lap fogalmazott – népgazdasági szempontból sem állt feltétlenül az első helyen. Ennek kapcsán az újság beszámolt a baloldali kormány belpolitikai nehézségeiről, s ezzel összefüggésben arról, hogy a Gyurcsány-kormány a gazdasági reformterv leállítására kényszerült. S a Handelsblatt szerint a makrogazdasági adatok sem éppen a magyarországi helyszín mellett szóltak. Mindennek ellenére a Daimler Kecskemét mellett döntött, s ennek a stuttgarti cég számára megvoltak az okai. Ezzel összefüggésben a lap hangoztatta: Magyarország mellett estek latba azok az autógyártás területén szerzett tapasztalatok, amelyekre az ország a vasfüggöny lebontása óta eltelt csaknem 20 évben tett szert. A kommentár kiemelte továbbá a beszállítók jelenlétét, a munkaerő képzettségének magas szintjét, ami a luxusautók gyártása szempontjából szavatolja a jó minőséget, s ez különösen fontos a Daimler számára.
Gazdasági részének első oldalán ugyancsak vezető tudósításban számolt be a döntésről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A legnagyobb példányszámú konzervatív politikai napilap két külön kommentárt is mellékelt a tudósításhoz. Az elsőben kiemelte, hogy csillaggal ellátott Mercedes autók egyfajta statusszimbólumként nem vesztették el nimbuszukat, a konkurencia ugyanakkor jóval keményebbé vált, s ebből a szempontból a költségek alakulása különös súllyal esik latba. A stuttgarti autógyár azonban nem csupán költségszempontok alapján ítélt – írta a FAZ, hangsúlyozva: Magyarországnak virágzó autóipara és ezzel együtt jó beszállítói struktúrája és munkaereje van, ami döntő a minőségi igények kielégítése szempontjából.
Másik – jóval terjedelmesebb – kommentárjának címében a konzervatív újság kiemelte: a beruházók hűek maradnak Magyarországhoz. A FAZ úgy értékelte: a belpolitikai zavarok, s a csaknem két év óta tartó pangás ellenére Magyarországnak sikerült megőriznie azt a szerepet, amelyet beruházási célországként korábban is betöltött. Az ország – Csehországgal és Lengyelországgal együtt – még mindig fő beruházási helyszínnek számít a régióban – hangsúlyozta a lap.
Az ugyancsak konzervatív Die Welt beszámolójában azt emelte ki: a Kecskemét melletti döntésnek több oka volt. Ezek sorában az újság „a munkaerő képzettségének magas szintjét, a jó közúti és vasúti hálózatot, a magyarországi gazdasági és politikai stabilitást, valamint mindenekelőtt az alacsony bérköltségeket” említette.
A Financial Times Deutschland tudósításában emlékeztetett arra, hogy az autóipar már régóta aktív Magyarországon. A helyszín kiválasztásával kapcsolatban a tekintélyes üzleti, s egyben politikai napilap egyebek között a kedvező bérköltségeket, továbbá a jó közlekedési összeköttetéseket említette.
Külön tudósításban számolt be a Daimler magyarországi beruházásáról a liberális Süddeutsche Zeitung, s két berlini napilap, a Der Tagesspiegel, valamint a Berliner Zeitung.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.