Az önkormányzatok pénzügyei veszélyeztetik a gazdaságpolitikai célokat
Magyarországon jelenleg az önkormányzati szektor pénzügyi folyamatai veszélyeztethetik a fő fiskális gazdaságpolitikai célokat - többek közt a maastrichti kritériumok teljesítését és a hosszú távú költségvetési stabilitás fenntartását -, ezért azonnali és rövid távú lépések szükségesek – állapítja meg a Állami Számvevőszék Kutató Intézetének legújabb tanulmánya, amelyet a keddi Napi Gazdaság ismertet.
Az elemzés szerint az államháztartási kiadások mintegy negyedét teljesítő helyi önkormányzati szektor növekvő fiskális kockázatok hordozója; növelik a GFS szerinti deficit nagyságát és volatilitását. A szektor összesített GFS-deficitje a 2006-os 157 milliárd forint után 2007-ben 54 milliárdra csökkent - ez a központi támogatások csökkenése ellenére következett be úgy, hogy a 2006-os "választási" költségvetéshez képest az önkormányzatok is jócskán csökkentették kiadásaikat. Majd 2008-ban a hiány az előzetes adatok szerint 90 milliárd forint volt, 2009-re pedig a költségvetési tervezésnél 134 milliárddal számoltak. A GDP arányában számolva azonban jóval rosszabb a kép, eszerint a szektor költségvetési fenntarthatósága romlik: a deficit a privatizációs bevétellel együtt is idén a GDP 0,5 százalékára rúghat, míg a privatizációs bevétel nélkül elérheti a 0,8 százalékot. Az elemzés szerint a jelenlegi szabály- és intézményrendszer nem alkalmas a szektor kockázatainak kezelésére, a kormányzatnak a szükségesnél kevesebb eszköze van. Ráadásul a mostani rendszer a felelősen gazdálkodó testületeket bünteti, a "potyázókat" preferálja és nem ösztönöz felelős gazdálkodásra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.