A múlt hét piaci eseményeit meghatározó tényezők között az USA részvénypiaci gyorsjelentések kiemelkedőek voltak: a vállalatok – és kiemelten a pénzügyi vállalkozások – eredményei jól mutatják, hogy milyen irányban haladunk a következő időszakban. Vagyis amennyiben nem látunk mérsékelten javuló eredményeket, a cégek viszont stagnáló helyzetről számolnak be, akkor a gazdasági válság akár a mélypont közelében is lehet.

Nos, nem így történt. A Citigroup brókerüzletágának értékesítését fontolgatja. Egyedüli nyereséges részlegét adná el pillanatnyi pénzügyi helyzete javítása érdekében. Ez a többi pénzügyi vállalkozást és a többi részvényt is magával rántotta. Eközben az Alcoa gyorsjelentéséből kitűnik, hogy 6 éve először veszteségessé vált 1,2 milliárd dollárral. A Deutsche Bank brutális profitfigyelmeztetést (profit warning) jelentett be, de a helyzetet Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-elnök beszéde még képes volt menteni.
Ezek az egyedi hírek jól jellemzik a helyzetet; az emelkedő napokon a remény élteti a befektetőket, de a tények, az eredmények egyre-másra romló helyzetet írnak le és vetítenek előre.

Devizapiac

Az euró/dollár keresztárfolyam végül nem érte el az 1,30-as szintet, mivel a dollár iránti bizalom ismét csökkenőben van az euróval szemben. Ennek oka abban keresendő, hogy a gazdasági válság a korábban vártnál mélyebbre taszítja az USA gazdaságát, miközben Európa még mindig jobban tartja magát. Egy baj van viszont: Európában elhúzódóbb lehet a válság.

Ez ma a befektetők körében egyébként is komoly dilemmát okoz. Amit viszont technikai szempontból érdemes figyelembe venni, az az, hogy a 1,30 és 1,38 között esély van egy oldalazás kialakulására, ami érdekes lehet befektetési szempontból. A devizapár vételével azonban várni kell Obama elnöki beiktatásáig, mert a tőle várt gazdaságélénkítő csomag bejelentése hirtelen – de átmeneti – dollárerősödést hozhat.

Így – ha a vázolt események bekövetkeznek – az EUR/USD pozíciók kiépítését javasoljuk, de csak fokozatosan, mivel még nem lehet tudni, hogy hol fordul az átmeneti trend. Mint említettük, technikailag az 1,30 tűnik logikus támasznak, de ilyen kiélezett helyzetben ezt nehéz lenne mereven kezelni.

A hazai piacon az IMF elnöki látogatása sokat jelentett. A korai időpontra hivatkozva sokan beleadtak a forintba, mivel arra számítottak, hogy az IMF esetleg komoly ellenvetéseket fogalmaz meg a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. Nem így történt, de mire a látogatás utáni nyilatkozatok ismertté váltak, a forint 280 fölé került az euróval szemben. Innen egyenes út vezetett – a pozitív nyilatkozatok hatására – a 275-ös szint közelébe. Azaz a piac ismét volatilisebbé vált.

Nyugalom azonban továbbra sem jellemzi a piacokat: a hétfői magyar jegybanki kamatdöntés után a forint ismét gyengülni kezdett. Ennek nemcsak a kamatemelés az oka, hanem az a hír is, hogy a miniszterelnök külön munkát adott minisztereinek, mivel a költségvetésben „rések keletkeztek”. Ez viszont lehet, hogy az IMF rosszallására adott válaszreakció. A nyilatkozatok megnyugtatóak voltak ugyan, de az intézkedések ilyen időzítése szerencsétlen. Azt a látszatot kelti, hogy a színfalak mögött komoly kritikát fogalmazott meg a nemzetközi pénzügyi szervezet vezetője budapesti látogatása során. Arról nem is beszélve, hogy a piaci szereplők láthatóan ismét sarokba akarják szorítani a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) azzal, hogy a forint ellen spekulálnak. Ugyan az MNB kommunikációjában az alacsony és csökkenő inflációra hivatkozik a kamatvágásokkal kapcsolatban, de a gyengülő forint önmagában is képes kioltani a negatív gazdasági növekedés inflációra gyakorolt kedvező hatásait.

A forint tehát továbbra is a gyengülő trendben maradt az euróval szemben, és esély van arra, hogy a mostani gyengüléssel ismét egy ugrással – a meredekség változása nélkül – még gyengébb szintekre kerül a jegyzés.

Rövid távon kisebb erősödéssel számolunk, amennyiben a térségben és a feltörekvő piacokon általában is kicsit csökken a feszültség, de ha ez nem valósul meg, akkor komoly problémák elé nézünk. Ma mindkét szcenárió egyenlő esélyű, így nem javasoljuk a piaci részvételt.

A dollárral szemben még kedvezőtlenebb a kép – legalábbis kereskedési szempontból. Az oldalazó trend olyan széles sávban és magas ingadozás mellett alakul, hogy a kockázat/hozam preferenciái csak keveseknek lehetnek ilyen magasak. Így itt is a kivárást javasoljuk.

A fejlett piaci kötvényhozamok némileg emelkedtek a hét végére, de hét közben a kisebb emelkedés után ez csak az előző héten elért szintekre vitte a hozamokat. A helyzet tehát nem változott. A befektetők tartanak a kockázatoktól, ezért a lehető legkevésbé kockázatos piacokat keresik, miközben ezeken a – jellemzően fejlett – piacokon a hozamok mértéke történelmi minimumok körül alakul. Hol a defláció, hol a kockázatkerülés erősebb, érdemi trend azonban nem alakul ki, így itt nem javaslunk piacra lépést – továbbra sem.

A hazai piacon a múlt heti emelkedés után csökkent a hozamemelkedés mértéke, sőt a 3-5 éves szegmensben kisebb erősödést is megfigyelhettünk. Ennek oka, hogy a nyomás csökkent a piacon, de a forgalom olyan alacsony, hogy az árak ilyen alakulása nem feltétlenül informatív. Azaz, nem elég megbízható az áralakulás, mivel egy-egy nagyobb befektető megbízása is kitérítheti a piacot. Ennek ismeretében továbbra is azt gondoljuk, hogy lesznek még kedvezőbb belépési pontok, amikor magasabb hozamok mellett lehet hazai kötvényeket vásárolni. Erre van is esély, hiszen a forint gyengülése ismét a magyar eszközök eladására kényszerítheti a külföldi piaci szereplőket. Emiatt kivárást javasolunk, de amennyiben mégis a forint erősödése lesz a meghatározó a devizapiacon, akkor elképzelhető, hogy stratégiát kell váltani, és hosszabb távra érdemes hazai kötvényeket vásárolni.

A feltörekvő piacokon általában az itthonihoz hasonló a helyzet. Ez mutatja a török jegybank példátlan, 200 bázispontos kamatvágása, vagy az, hogy ezzel együtt a líra is és az állampapírpiac is hasonló tüneteket produkál, mint a hazai piac. Ha ehhez hozzávesszük a devizakockázatokat, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ma nem érdemes ebben a szegmensben sem befektetni.

Ajánlások

Állampapírpiac:  Hazai kötvények: 5-15 éves lejáratok: kivárás – belépési pont keresése 1-3 éves lejáratok: kivárás – belépési pont keresése 0-1 éves lejáratok: tartás Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac (vétel max. a teljes portfolió 10-20 százalékára): EU részvények: eladás USA részvények: eladás Orosz részvények: eladás Egyéb feltörekvők: eladás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: eladás, jobb belépési pontokat keresve, Magyar Telekom: vétel 540 forint alatt Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal).

Az előző hetekben már a részvénykitettség csökkentését javasoltuk, mert arra számítottunk, hogy rövidesen korrekció következik. Ez be is következett, ám nem egyformán hatott a piacokon. A feltörekvő piacokon az előző mélypontok közül a másodikat kevésbé élhették meg rosszul a befektetők, mivel kissé stabilabbnak mutatkoztak, mint fejlett társaik. Ma azonban igen komoly esély van rá, hogy a feltörekvő piacok – köztük a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is – nagyobbat esnek fejlett társaiknál. Ennek egyes jeleit már láthatjuk az OTP részvényeinek esetében, ami korábbi minimumértékei felé tart, de félő, hogy ezúttal még alacsonyabb szintre süllyed. A térséget tekintve a helyzet azzal magyarázható, hogy az orosz gázszállítás elakadása tovább fokozza az eddig is erős negatív hatásokat, miközben a külső környezet is tovább romlik. Márpedig a kelet-európai országok jellemzően exportorientált gazdaságra épülnek, persze kisebb-nagyobb különbségekkel.

A fejlett piacokon viszont azt látjuk, hogy az oldalazó piac igen kényes helyzetbe került. A további – nem túl jelentős – csökkenés újabb eladási hullámot válthat ki. Ennek hajtóereje a vállalati gyorsjelentések és a makrogazdasági adatok egyre romló számai lehetnek, míg az emelkedésre csak a remény lehet magyarázat, amit az amerikai elnöki beszédtől várnak, amely az optimistábbak szerint a gazdaságélénkítő csomag részleteit ismerteti majd. Ha szembeállítjuk a tényeket a reményekkel, akkor nehéz dönteni, de a pusztán logikai következtetés nem lehet kérdéses: a részvényárak esésének nagyobb az esélye.

Ezért semleges pozíciót javasolunk a korábbi eladási ajánlásunk után. Mivel ma a belépési pontokat kell keresnünk, de a piaci helyzet nagyon változékony és elég gyenge lábakon állnak az emelkedés melletti érvek, kivárást javaslunk.

A hazai piacra ez fokozottan érvényes: a Mol – és áttételesen az OTP is – érintett az orosz-ukrán gázvitá. A Mol közvetlenül, míg az OTP az ukrán gazdaság rémisztő állapota miatt. A bank ukrajnai leányvállalatánál ugyanis  igen komoly finanszírozási problémák jelentkezhetnek a mai viszonyok között. Ezért látjuk esélyét annak, hogy ezúttal 2300 forint alá is essen a bankpapír.

A többi részvény szinte csak kullog az események után, s ez még az osztalékalapon árazott részvényekre is igaz. Ezért úgy gondoljuk, hogy ma nem ideális a helyzet a belépésre. Kivárást javaslunk. Az egyéb feltörekvők tekintetében a kötvényekhez hasonló helyzetet látunk: a piaci trendek az itthonihoz hasonlóan alakulnak, de a devizakitettség további kockázatokat jelent. Így ma itt is kivárást javasolunk.

Fürjes Szabolcs