Az említett országokban is csökken ugyan a növekedés a korábban remélthez képest, de hanyatlással nem kell számolniuk, miközben a térség más országai - köztük a balti államok és Magyarország - gazdasági csökkenéssel küzdenek majd.

Lengyelországban idén 2 százalékos növekedést jósol a brüsszeli uniós testület, amely ezúttal már számos negatív tényezőt figyelembe vett - igaz, még sok bizonytalanságra is utalt. Csehországban 1,7 százalék emelkedés várható, míg Bulgáriában és Romániában 1,8-1,8 százalék.

Ezzel szemben a balti államokban 4-6,9 százalékos, Magyarországon 1,6 százalékos gazdasági csökkenést jósol Brüsszel, bár hazánk esetében jövőre már ismét növekedésre számítanak.

Uniós szinten a tagországok kétharmadában csökkenés várható, és hasonló az arány az euróövezetben is.

Több ország esetében növelte viszont az Európai Bizottság az államháztartási hiányra vonatkozó prognózisát, azt is jelezve ezzel, hogy az euróövezethez még nem csatlakozott országok felzárkózását további kihívások nehezíthetik. Magyarországon az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva idén 2,8, jövőre 3 százalék lehet (belül a 3 százalékos uniós előíráson), de például Lengyelországé 3,6, illetve 3,5 százalékra rúghat.