Ötven bázispontos alapkamat-csökkentés
A monetáris tanács 50 bázisponttal, 10,5 százalékra csökkentette az alapkamatot - jelentette be a Magyar Nemzeti Bank hétfőn. A Monetáris Tanács túlnyomó többsége szavazott az 50 bázispontos kamatcsökkentésre az eredetileg nem kamatdöntő ülésen, a másik javaslat a 11,0 százalékos kamat tartása volt - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követően. Londoni elemzők további csökkentést várnak.
A jegyzőkönyv megjelenése |
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. december 19-én 14 órakor jelenik meg. |
Az utóbbi napokban az Európai Unió több jegybankja is jelentősen csökkentette a kamatot, így a forint és az érintett devizák közötti kamatkülönbözet megnőtt. Az elfogadott jogszabályoknak köszönhetően Magyarország kockázati megítélése is javult - mondta.
Jelezte azt is, hogy a Monetáris Tanács, figyelve a pénzügyi piacok alakulását, amennyiben a pénzügyi stabilitást nem veszélyezteti, a jövőben is folytathatja a jelenleg 10,5 százalékos alapkamat csökkentését.
Csak az inflációs előrejelzéseket tekintve, már ma is "alullövi az MNB a jövő évi, 3,0 százalékos inflációs célt. „A jelenlegi magas kamatszint fájdalmas a magyar gazdaságnak, de ennél is fájdalmasabb, ha megbomlik az ország pénzügyi stabilitása" - jelezte Simor András.
Kérdésre válaszolva elismételte: az MNB-nek nincs árfolyamcélja, inflációs célja van, és egyúttal arra is fókuszál, hogy az országban pénzügyi stabilitás legyen. Az árfolyam kilengése egyik napról a másikra nagy lehet, ami jelentős terhet rakhat a gazdaságra, a jegybank ezeket a kockázatokat figyelemmel kíséri, de " nem mond semmit a forint árfolyamával kapcsolatban".
Arra a kérdésre, hogy az MNB-t befolyásolják-e a kamatpolitikát érintő, politikusi megnyilvánulások, Simor András közölte: "politikusok nyilatkozataira nem kívánunk reagálni, most is tesszük a dolgunkat".
A forint alig reagált
A forint alig reagált a döntésre, a déli órákban az eurót 264,40/80 forint között jegyezték, az 50 bázispontos kamatcsökkentés után hajszálnyit erősödött az euró a forinthoz képest, 265 forintig, de rövidesen visszaállt a 264,30/60 forintos szintre - mondták devizakereskedők.
A Magyar Nemzeti Bank november 24-én már 50 bázisponttal 11,0 százalékra csökkentette, az október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelt alapkamatot.
Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a MNB hétfőn bejelentett, váratlan kamatcsökkentése a külső pénzügypolitikai folyamatok és a hazai gazdasági kilátások ismeretében semmiképpen sem komoly meglepetés, és van esély arra, hogy a jegybank a karácsony előtti, menetrendszerű kamatdöntő értekezletén újabb, hasonló enyhítést hajt végre.
Christian Keller, a Barclays Capital befektetési csoport közép-európai közgazdásza a lépés után Londonban azt mondta: a piac mindenképpen várta, hogy a magyar jegybank leépíti az októberi, 3,00 százalékpontos emelést.
Figyelembe véve, hogy ez az emelés vészintézkedés volt, és ennek a vészintézkedésnek az okát a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az EU közös pénzügyi védőcsomagja megszüntette, várható volt, hogy az MNB gyorsan vissza akar térni a megelőző állapothoz, mondta a Barclays Capital londoni elemzője.
Keller szerint a feltörekvő Európa valutái általában "jól tartják magukat", és a forint is alig mozdult a váratlan kamatcsökkentés után; az MNB "valószínűleg ezt a lehetőséget is kihasználja most".
Arra a kérdésre, hogy a hétfői soron kívüli kamatdöntés mennyiben befolyásolhatja a piac által eddig biztosra vett kamatcsökkentés esélyét a december végi rendes kamatdöntő ülésen, a londoni elemző azt mondta: nem zárja ki, hogy az MNB akkor további fél százalékpontos enyhítésre szánja el magát.
Keller szerint globális szintű dezinflációs folyamat zajlik, az üzemanyag- és az élelmiszerárak Magyarországon is csökkennek, ráadásul a magyar gazdaságban jövőre recesszió várható. Mindez kamatcsökkentések mellett szól, különösen annak ismeretében, hogy a pénzügypolitikai lépések hatása késleltetve jelentkezik, mondta a Barclays Capital londoni közgazdásza.
A Cityben eddig nyilvánosságra került becslések jóval 5 százalék alá süllyedő éves magyarországi inflációs ütemet valószínűsítenek novemberről.
A december 11-én esedékes inflációs adatsor előtt megjelent első londoni előrejelzések közül a JP Morgan bankcsoport prognózisa 4,5 százalékos, éves szintre számolt inflációt jósol a múlt hónapra az előző havi 5,1 százalék után; a Merrill Lynch várakozása szerint az éves magyarországi infláció novemberben 4,3 százalékra süllyedt.
A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének inflációs előrejelzése kissé óvatosabb: a ház 4,7 százalékos éves ütemet vár novemberről.
A hétfői kamatcsökkentés után Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési és elemző csoport közép-európai közgazdásza az MTI-nek azt mondta: "európai kontextusban" - az euróövezeti gazdasági aktivitási adatok ismeretében - a magyar kamatdöntés "nem meglepetés".
Sueppel is lehetségesnek nevezte, hogy az MNB még ebben a hónapban újabb csökkentést hajt végre. Ez "valamelyest" még függ a forintárfolyamtól, de tekintettel az európai feldolgozóipari ciklus gyengülésére, "sok további kamatcsökkentésnek kell következnie" Magyarországon, mondta a londoni elemző.
Arra a kérdésre, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) szintén agresszív enyhítésbe fordult pénzügypolitikája meghatározó tényezőnek tekinthető-e az MNB legutóbbi döntéseiben, Sueppel, azt mondta, hogy "abszolút mértékben ... jelenleg az EKB adja meg az alaphangot". A szakértő szerint ez egyben a devizapiaci hozamelőny-kereskedés alapját is megteremti, és mozgásteret ad az összes közép-európai jegybanknak a pénzügypolitikai enyhítésre.
Arra a kérdésre, hogy éves távlatban milyen mértékű MNB-kamatlépéseket vár, a BlueCrest Capital Management londoni közgazdásza azt mondta: 5,00-6,00 százalékpontos további magyarországi kamatcsökkentést is lehetségesnek tart egy éven belül.
Ez az agresszívabb citybeli előrejelzések közé tartozik, de nem egyedülálló. Az erőteljesebb jóslatok között van a Merrill Lynch bankcsoporté, amely e héten Londonban kiadott térségi előrejelzésében azt írta: várakozása szerint 2009-ben a magyarországi jegybanki kamatszint 5,50 százalékra csökken.
Általánosabb ugyanakkor a 7,00 százalék körüli jövő évi végi kamatelőrejelzés. Christian Keller, a Barclays Capital londoni közgazdásza hétfőn azt mondta, hogy 2009 végén 7,00 százalékos, 2010 végén 6,00 százalékos MNB-kamatot vár.
A JP Morgan bankcsoport 2009-ben 7,00-7,50 százalékig csökkenő magyar jegybanki alapkamatot jósol, a Goldman Sachs londoni elemzői ugyanakkor - még a hétfői soron kívüli kamatcsökkentés előtt közzétett előrejelzésükben - 4,00 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsítettek a következő 12 hónapra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.