Bankmentő csomag: mi változzon?
Ma tűzi napirendre az országgyűlés második körben a bankmentő csomagként elhíresült kezdeményezés módisító javaslatait. A csomagot korábban nem fogadták túl lelkesen az érintettek, s bár azóta próbáltak finomítani a feltételeken és igyekeztek vonzóbbá tenni az állami segítséget a bankoknak, könnyen elképzelhető, hogy a pakettből a módosításokat követően sem kérnek majd a pénzintézetek.
Simor András jegybankelnök, és Veres János pénzügyminiszter szinte napra pontosan egy hónapja jelentette be: azt javasolják, hogy az IMF megállapodás keretében a magyar bankok 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot vehessenek igénybe. Az eredeti elképzelés szerint a hatalmas összegből 300 milliárdot a pénzintézetek tőkejavítására fordítottak volna – méghozzá oly módon, hogy az állam újonnan kibocsátott, nem szavazó, osztalékelsőbbségi részvényeket vásárol -, míg a fennmaradó részből egy garanciaalap létrehozását tervezték.
A csomagot nem fogadták túl lelkesen az érintettek, s a pakettel szemben igen rövid idő alatt számos kifogás fogalmazódott meg. A három bank, amelynek esélye lehetett volna igénybe venni a csomagot, egyértelműen jelezte, hogy ebben a formában nem kíván élni az állami segítséggel.
A javaslaton több ponton is változtattak, s ma már a második módosító-indítványt tárgyalja a parlament, hogy aztán egy hét múlva szavazhasson immár a végleges csomagról. Továbbra is kérdéses azonban, hogy sikerül-e olyan pakettet elfogadnia az Országgyűlésnek, amely vonzó lehet a pénzintézetek számára.
A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.