A tőkejavítást szolgáló részt jövő január 31-ig lehet igénybe venni, míg a garanciaalapot 2009. december végéig. Simor András hozzátette: ha a tőkejavító alapban lévő összeget nem hívják le a bankok, akkor a fennmaradó rész átkerülhet a garanciaalapba.

A tőkenövelési alap nagyságát úgy állapították meg, hogy azáltal a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14 százalékra emelkedjen. „Azok a legnagyobb bankok részesedhetnek ebből a tőkejavító alapból, amelyek a pénzügyi rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, és amelyeknek szavatoló tőkéje meghaladja a 200 milliárd forintot” – fogalmazott Simor András.

Az állam, amikor befektet ezekbe a bankokba, megfelelő jogosítványokra tesz szert, nemszavazó, osztalék elsőbbségi részvényt szerezve, amely részvények a piaci árakat tükrözik és ellenőrzési jogokra is lehetőséget adnak. A jegybankelnök azt is elmondta, hogy a 300 milliárd forintos garanciaalap célja, hogy a magyar bankok lejáró forrásai helyett új forrásokat – 3 hónap és 5 éves futamidő közötti hitelt és értékpapírt – alacsonyabb költséggel tudjanak bevonni, mivel a forrásbevonás mögött állami garancia áll. A 300 milliárdos garancia alap több is lehet abban az esetben, ha a tőkejavító alap nem fogy el 2009. január 31-ig. A garanciaalapból az a bank részesülhet, amely a tőkejavító alapot már igénybe vette.

A 300 milliárd forintos garancia alap értéknövelését elősegítendő, az MNB a nála letétbe helyezett összeget az euróövezet országai által euróban jegyzett, legalább AA minősítéssel ellátott államkötvényekbe fekteti. Az állam a bankoknak nyújtott garanciáért megfelelő díjat számít fel – közölte Simor András.

A támogatási csomag hátterét megvilágítva az MNB elnöke elmondta, hogy a magyar bankrendszernek rendkívül jó pozíciói voltak a nemzetközi válság kitörésekor. Ez érvényes volt a tőkemegfelelési mutatóra, a likviditási helyzetre, a nyereségtermelő képességre és az eszközök minőségére egyaránt.

„Azt láttuk, hogy a világ számos országának kormánya, illetve parlamentje támogatási csomaggal erősítette meg a bankrendszert, ez történt az amerikai, angol, francia, német, osztrák svéd, olasz bankrendszerrel is” – jelezte az MNB elnöke. Két célt szolgáltak ezek a bankokat erősítő csomagok: egyrészt megemelték a bankrendszer tőkeerejét, másrészt garanciát nyújtottak a forrásbevonáshoz. A most ismertetett 600 milliárd forintos csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben és legalább olyan elbírálásban és kedvezményben részesüljenek, mint európai versenytársaik.

A csomag kidolgozása során a magyar fél konzultált az Európai Központi Bankkal, figyelembe vette javaslatait, továbbá megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság versenyhatóságával is. A bankokat érintő csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak mielőbbi jóváhagyását.

Veres János a 20 milliárd euró összegű pénzügyi mentőcsomag részeként az Európai Unió által nyújtott 6,5 milliárd eurós összegről elmondta: a megállapodás végleges aláírására a jövő héten kerülhet sor. A Nemzetközi Valutaalap által nyújtott 12,5 milliárd euró összegű készenléti hitelről a IMF igazgatósága csütörtök késő este dönt. (A Világbank 1 milliárd euróval járul hozzá a pénzügyi csomaghoz.)

A pénzügyminiszter ismertette a 2009. évi módosított költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági pályát: amely a GDP 1 százalékos csökkenésével, 4,5 százalékos inflációval, GDP arányosan 2 százalékos folyó fizetési mérleghiánnyal és ugyancsak GDP arányosan 2,6 százalékos államháztartási deficittel számol.

Az állam finanszírozási igényének csökkentése érdekében az elsődleges (kamatköltségek nélküli) kormányzati kiadásokat jövőre a GDP 2 százalékával csökkenti a kormányzat, ez a már ismert takarékossági lépések révén valósítható meg – jelezte Veres János. Szerinte más, eddig nem ismert takarékossági intézkedéseket nem tartalmaz az IMF-nek küldött nyilatkozat.

„A közpénzügyi törvény elfogadása szerepel mind a három nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalásban, ezért reméljük hogy az elmúlt napok pártközi tárgyalásai eredményt hoznak, és olyan közpénzügyi törvényt fogad el a Parlament, amely közép és hosszú távon stabil és kiszámítható közpénz gazdálkodást tesz lehetővé Magyarországon” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Veres János elmondta, hogy noha Magyarországon havonta jelenik meg az államháztartási jelentés, a nemzetközi szervezetek a negyedéves jelentést tartják fontosnak, ezért ilyen összesítést készít a Pénzügyminisztérium.