A zöld adócsomagként emlegetett előterjesztést az EU "kormánya" a jövő év első felében ismerteti majd. Elemei közé tartozik a csökkentett áfakulcs alkalmazása az energiatakarékosságot, az energiahatékonyságot előmozdító anyagok, berendezések forgalmazására, illetve az erre irányuló szolgáltatásokra. Kezdeményezni fogja Brüsszel azt is, hogy az energiafelhasználásra vonatkozó adóalap a jelenlegi helyzettől eltérően ne kizárólag az energiatartalomtól függjön, hanem a széndioxid-kibocsátástól is. Ez utóbbi adó- és árelőnyt adna a megújuló energiaféleségeknek - mondta Kovács László adópolitikai felelős.
   
Mindez segítené az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának visszafogását, közvetve pedig csökkentené a függőséget a fosszilis energiahordozóktól (kőolaj, földgáz).
   
A keddi pénzügyminiszteri ülés napirendjén szereplő témákról szólva Kovács László elmondta,  Németország nagyon aktív ellenállása miatt ezúttal sem születhetett egyhangú döntés a kedvezményes áfakulcsok alkalmazásának véglegesítéséről. A brüsszeli bizottság júliusban nyújtotta be javaslatát, amely elsősorban a nagy a munkaigényű és helyileg nyújtott szolgáltatások, jelenleg 2010 végéig érvényes csökkentett kulcsának határidő nélküli véglegessé tételére vonatkozott. 2006 tavaszáig ilyet nyolc régi tagország alkalmazott, majd az akkor már lejáró rendszert az évtized végéig meghosszabbították - emlékeztetett Kovács. A kísérletbe később az új tagállamok is bekapcsolódtak, jelenleg összesen tizennyolc tagállamban alkalmaznak mérsékelt kulcsokat.
   
A találkozón Kovács László ismét nyomatékosan hangsúlyozta, hogy amennyiben 2010 végéig nem születik megállapodás a rendszer véglegesítéséről, az érintett országokban vissza kell állítani az általános áfakulcsot, amely a legtöbb tagállamban 20-25 százalék között mozog (szemben az 5-6 százalékos kedvezményes kulccsal). Ez jelentősen megdrágítaná a döntően kisvállalkozások által nyújtott szolgáltatásokat, és kis cégek sorát sodorná csődhelyzetbe, növelve az inflációt és a munkanélküliséget is. 
   
A konszenzus hiánya ellenére a soros elnök Franciaország úgy döntött, hogy a témát felveszik a  jövő heti állam- és kormányfői EU-találkozó napirendjére - emelte ki Kovács László.
   
Áttekintették a megtakarítások adóztatásáról folyó vitát is. A brüsszeli bizottság javaslata ezzel kapcsolatban arra irányul, hogy becsukja azokat a kiskapukat, amelyek a 2005 nyarán e témáról életbe lépett irányelv hatását gyengítik. Az előterjesztés előirányozza  a jogszabály kiterjesztését a bankbetétek kamatjövedelmei mellett a betéthez hasonló módon viselkedő (tőke- és hozamgarantált) értékpapírokra és életbiztosításokra, illetve kiküszöböli a rendszer olyasfajta kijátszásának lehetőségét, amikor például a bank a kamatot nem közvetlenül a kedvezményezettnek fizeti, hanem egy alapítványon keresztül. Szó van a javaslatban a földrajzi kiterjesztéséről is: a tanács így egyetértett azzal, hogy a bizottság folytassa a tárgyalásokat az ázsiai pénzügyi központokkal (Hongkong, Macao, Szingapúr), és kezdje meg a tárgyalásokat a részvételről az erre hajlandóságot mutató Norvégiával és Bermudával. 
   
Meghallgatta a pénzügyi tanács a tisztességes adózás szabályait összefoglaló kódexszel foglalkozó munkacsoport jelentését is. A csoport feladata, hogy azon szabályok módosítására szólítsa fel a tagállamokat, amelyek a tisztességes verseny szempontjából káros elemeket tartalmaznak.
   
Áttekintették a miniszterek a pénzintézetek áfakörbe vonását célzó európai bizottsági javaslattal kapcsolatos tárgyalásokat is. Ez a bankok és biztosítótársaságok versenyhelyzete szempontjából fontos, mert ezek - unión kívüli versenytársaikkal szemben - jelenleg beszerzéseik vagy a kívülről igénybe vett szolgáltatások után nem igényelhetik vissza az áfát. A tanács reményét fejezte ki, hogy a javaslat a következő félévben eljut az elfogadásig - számolt be Kovács László.