Csoportos létszámleépítések a Nyugat-Dunántúlon
A munkaadók 350 fős csoportos létszámleépítést jelentettek be az elmúlt két hétben a Nyugat-Dunántúlon: a munkahelymegszűnések döntő többsége - 250 dolgozó elbocsájtása - Zala megyét érinti.
A három megyében - Zala - Vas és Győr-Moson-Sopron - szeptember végéig mintegy ezer munkahely szűnt meg, az év végéig pedig további ezer fős leépítés várható. Ezzel szemben több mint 300 vállalkozás jelentette be, hogy összesen 5500 új munkahellyel bővíti a foglalkoztatást - mondta Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója.
A létszámleépítés után a dolgozóknak csak egy része válik munkanélkülivé: sokan nyugdíjba mennek, vagy máshol helyezkednek el. A munkaügyi központban jelentkezőknek a szabad állások közül ajánlanak fel lehetőséget, a kereslet és a kínálat azonban szerkezetben és minőségben eltér egymástól. Október közepén a 8500 szabad álláshely 85-90 százaléka fizikai munka volt: 50 százalékban betanított munkásokat, 40 százalékban szakmunkásokat, 10 százalékban pedig segédmunkásokat kerestek.
Horváth László, a Zalabaromfi zalaegerszegi cégcsoportjának szakszervezeti vezetője az MTI-nek arról számolt be, hogy a Zalabaromfi közel 400 főt érintő, csoportos létszámleépítéséről a cégcsoport tulajdonosa még nem tett jogszerű bejelentést a munkaügyi központban. A cég dolgozói közül több mint 200-an adták be felmondásukat, abban bízva abban, hogy a rendkívüli felmondás nagyobb garanciát jelent ahhoz, hogy megkaphassák a juttatásaikat.
A dolgozók október 27-ig élhettek a rendkívüli felmondás jogával, ugyanis a cégcsoport október 10-ig nem fizette ki a bérüket és - mivel már nem indítják újra az üzemet - munkát sem tudott biztosítani számukra.
Horváth László, a cégcsoport tulajdonosi képviselőjével tartott egyeztetésről elmondta: ígéretet tettek a csoportos létszámleépítésre és megoldást keresnek arra is, hogy legalább az elmaradt - összesen 53 millió forint - bért megkaphassák a dolgozók.
A Zalabaromfi cégcsoport folyószámláit minden előzetes bejelentés nélkül szeptember elsején zárolta a CIB Bank. A termelés szeptember 10-én leállt az üzemben. A dolgozók két hónapja nem kapták meg a juttatásukat. Az elmaradt bérek, végkielégítések és egyéb juttatások összege eléri a 150-200 millió forintot, aminek a kifizetésére a szakszervezeti vezető nem sok esélyt lát, ezért jogi lépéseket fontolgatnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.