A szerző megállapítja: Románia nem küszködik még jelentős finanszírozási gondokkal, mivel a jegybank valutatartaléka fedezi Románia adósságának 90 százalékát. De a külföldi fizetési gondok azonnal megjelenhetnek, mihelyt a román hatóságok a Nemzetközi Valutaalap tanácsainak megfelelően nem válaszolnak a nehéz külföldi gazdasági helyzethez alkalmazkodó szolid adó- és bérpolitikával.  
  
Az újság arra hívja fel a figyelmet, hogy a befektetők a nemzetközi pénzügyi válság következtében elsőként mindig a fejlődő országok gazdaságaiból vonják ki pénzüket, ami rendszerint drámai következményekkel jár a laza adó- és bérpolitikával rendelkező országokban.
   
Ebben az összefüggésben a cikkíró megjegyzi, hogy Magyarország átélt már 2002-ben egy szerencsétlen tapasztalatot, amit valószínűleg hamarosan nem fog elfelejteni. Akkor a közalkalmazottak bérei 40-50 százalékkal nőttek, s ennek következtében 9 százalékos költségvetési hiány keletkezett. 
   
Ebben a kritikus helyzetben - írja a Gandul - Magyarország könnyen a nemzetközi pénzügyi válság áldozatává vált, ami a forint leértékelődéséhez, a tőzsdepiac összeomlásához, a külföldi befektetők magyar gazdaságba vetett bizalmának a megrendüléséhez, és a bankok súlyos likviditási gondjaihoz vezetett. A magyaroknak borsos árat kell fizetniük a "képtelen" béremelésekért - véli a lap, amely szerint Románia a magyarországi forgatókönyv felé halad, ha Bukarest eleget tesz az újraválasztásuk érdekében az ország gazdaságát fölrobbantani is képes felelőtlen politikusok által támogatott szakszervezetek béremelési követeléseinek.
   
A lap arra figyelmeztet, hogy a román gazdaság alapjai máris törékenyek, ugyanis fogyasztáson alapszik. A romániai béremelésekre utalva megjegyzi: a román gazdaság egyedüli támaszpontja a lej maradt, amely azonban nem lesz képes helytállni a nemzetközi piacokon az országban számára előkészített súlyos csapások miatt - olvasható a Gandulban.