A tőkeinjekció annak ellenére történik, hogy a Banque de France, a francia jegybank a válság kezdete óta többször megismételte: a francia bankrendszer szolid, egyetlen bank sincs csőd közeli helyzetben. „Az akció célja nem a bankok feltőkésítése, mert nincs szükségük további tartalékokra, hanem a gazdaság finanszírozása és új hitelek elindítása” – hangsúlyozta Christian Noyer jegybankelnök.

Christine Lagarde gazdasági miniszter keddre virradó éjjel jelentette be a nemzetgyűlésben, hogy a betétesek és a részvényesek érdekében „a gazdaság korrekt finanszírozására” a hat legnagyobb francia bank tartalékait megemelik, hogy legyen elég likviditásuk a hitelek finanszírozásához.

A legnagyobb összeget a Crédit Agricole kapja: 3 milliárd eurót. A BNP Paribas 2,55 milliárd, a Société Générale 1,7 milliárd, a Crédit Mutuel 1,2 milliárd, a Caisse d,Epargne 1,1 milliárd és a Banque Populaire 950 millió euróhoz jut.

A tőkeinjekció a rossz követelések átvállalásával történik, azaz az állam – a brit akcióval ellentétben – nem lesz részvényes a megsegített bankokban, s az összeget visszafizetendő kölcsönként folyósítja abból a 360 milliárd eurós mentőcsomagból, amelyről az európai akcióterv részeként a francia kormány a múlt héten döntött. A bankoknak nyújtott tőkeinjekcióra ebből 40 milliárd eurót szán a kormány, a fennmaradó 320 milliárd euró a bankközi hitelek garantálására szolgál. A miniszter szerint elképzelhető, hogy jövőre is történik hasonló jellegű intézkedés hasonló összegben, „amennyiben a piaci nyugtalanság folytatódik”.

Az állami támogatásért cserébe a bankok kötelezettséget vállalnak, hogy évente 3-4 százalékkal növelik hiteleik összegét. A pénzügyminisztérium számításai szerint így további 75 milliárd eurónyi hitel szabadulhat fel a gazdaság finanszírozására.

A pénzügyi válság óta a francia kormány most először nyújt állami segítséget pénzügyi intézményeknek. Az európai konkurensek jelentős része már az elmúlt hetekben részesült valamilyen feltőkésítési intézkedésből.

A banktámogatási akció elsősorban a kormánynak a francia gazdasági helyzet miatti nyugtalanságával magyarázható. Az ország recesszióba került, és a munkanélküliség várhatóan jelentősen növekedni fog az elkövetkező hónapokban. A kormány ebben a helyzetben szeretné elkerülni a hitelválságot, amely elsősorban a kisvállalkozásokat sújtaná és tovább csökkentené a fogyasztást.

Christine Lagarde azt is elismerte, hogy a gazdasági növekedés várhatóan nem éri el jövőre az 1 százalékot annak ellenére, hogy a költségvetési tervezetben – amelynek vitája hétfőn kezdődött meg a nemzetgyűlésben – még ez a szám szerepel. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) alig 0,2 százalékos növekedést jelez előre 2009-re Franciaországban.