A francia állam 320 milliárd euróig nyújt "normál piaci áron fizetős" garanciát a bankközi hitelekre és 40 milliárd eurót szán a nehézségbe jutott bankok feltőkésítésére - jelentette be hétfőn a rendkívüli kormányülést követően Nicolas Sarkozy államfő.

A francia elnök szerint jelenleg a legfontosabb a bankközi hitelek piacának újraindítása, ugyanis a bankoknak nincs likviditása tevékenységeik folytatásához, s ezért meg kellett teremteni annak a feltételeit, hogy a pénz újra elkezdjen mozogni. A bankágazat finanszírozásához a francia állam egy külön szervezetet is létrehoz. A bankközi kölcsönök garanciája a 2009. december 31. előtt felvett állami kölcsönökre vonatkozik maximum öt évre.

A francia elnök többször megismételte, hogy a garanciáért az arra igényt tartó pénzügyi intézményeknek fizetniük kell és cserébe etikai kötelezettséget is vállalniuk kell a bankvezetők juttatásait illetően, ami az utóbbi években "számos botrányos kilengéshez vezetett" az államfő szerint. Az úgynevezett arany ejtőernyősök, azaz a vállalatokhoz kívülről nagy pénzért különleges szerződésekkel hozott felső szintű vezetők juttatásainak egy része, például a leköszönő vállalatvezetők magas végkielégítései végleg megszűnnek Franciaországban.

Az állami garanciavállalás lehetőségét – amelynek célja nem a rosszul gazdálkodott bankok megsegítése, hanem a bizalom helyreállítása a bankközi hitelezéshez – kizárólag olyan hitelintézmények vehetik igénybe, amelyek megfelelő pénzügyi alappal rendelkeznek.

A 320 milliárd eurós garanciavállalás egy maximális összeget jelent, amit Sarkozy szerint a bankok feltehetően teljesen nem fognak kimeríteni. A francia állam ezenkívül maximálisan 40 milliárd eurót irányzott elő azoknak a bankoknak a közvetlen pénzügyi megsegítésére, amelyek az elkövetkezőkben csődhelyzetbe kerülnének.

Sarkozy úgy vélte, hogy a legnagyobb kockázat az lett volna, ha a kormány nem hozza meg bankmentő döntését. "Nem volt más ésszerű választás" – fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azok, akik felelősek a kialakult helyzetért, meg lesznek büntetve.

Nicolas Sarkozy úgy ítélte meg, hogy a francia vállalások ugyanolyan mértékűek, mint a többi nagy európai állam kormányai által egyszerre bejelentett bankmentő csomagok. Ezek összessége véleménye szerint meg fogja haladni az amerikai Paulson-terv 700 milliárd dolláros összegét. "Ma estére kiderül, hogy Európa többet tett, mint az Egyesült Államok és hogy az akcióterv, amit bemutattunk teljesen átlátható" – hangsúlyozta az Európai Unió soros elnöki tisztét is ellátó francia elnök.

Az európai kormányok garanciavállalásai

Hétfőn egymás után jelentették be az európai kormányok a pénzügyi válság legyűrésére elhatározott lépéseiket, melyek között ezúttal jelentős összegű állami garanciavállalás szerepel, a bankközi hitelezést segítendő. A nagyobb államok sorában Olaszország kormánya is tudatta újabb intézkedését, miszerint a helyi bankok megsegítésére 20 milliárd eurót is meghaladó összeggel kész rendelkezésre állni, amelynek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására.

Az összeg viszonylag szerény mások pénzügyi mentőcsomagjaihoz képest. Írország kormánya például több mint 485 milliárd eurót szán – kétéves garanciavállalás keretében – az ország nagybankjainak, az ország egész bankrendszerének átfogó védelmére. Ebben a csomagban a betétesektől az alárendelt banktartozásokon át több garancia szerepel. A banki mentőtervben az Írországban működő nagyobb külföldi tulajdonú bankok is benne vannak, a garanciához az ország már meg is szerezte az EU hozzájárulását.

Ausztria kormánya hétfőn 85 milliárd eurós garancia megadását helyezte kilátásba bankjainak, továbbá 15 milliárd eurót banki részvények vásárlására. Wilhelm Molterer pénzügyminiszter kiemelte, hogy a "vaskos és átfogó" tervet az európai (azaz euróövezeti) államok vasárnapi megállapodásának értelmében alkotta meg.

Németország háború utáni történetének legnagyobb pénzügyi mentőcsomagját, egy összesen 500 milliárd eurós mentőcsomagot fogadott el hétfőn a berlini kormány. A bankok megsegítésére hivatott mentőcsomag a pénzügyi rendszer stabilizálását, a bankokkal szembeni bizalom helyreállítását és elsődlegesen az állampolgárok, nem pedig a bankok érdekeit szolgálja – hangsúlyozta Angela Merkel kancellár.

A brit kormány összesen 37 milliárd font tőkejuttatást ajánlott fel a piaci részesedés alapján legnagyobb négy brit bank közül háromnak a hétfő délelőtt nyilvánosságra került példátlan, egyes esetekben jelentős mértékű, potenciális államosítással felérő bankmentő csomagterv alapján.

A spanyol kormány 100 milliárd eurós garanciaalapot hoz létre a helyi bankközi hitelezés elősegítésére. Mint a miniszterelnök hétfőn közölte, ez a garanciaalap az állam idei tevékenységét támogatja a hitelezésben.

Miközben a fenti országok, követve számos európai társuk példáját, mentőintézkedéseket ismertetnek, az euróövezethez nem tartozó Csehország pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy nem tartja szükségesnek és nem is tervezi az ország bankszektorának támogatását pénzügyi csomaggal, mert a csehországi pénzintézetek jó egészségnek örvendenek, úgymond likviditási többletük van.

Miroslav Kalousek pénzügyminiszter a Hospodarské Noviny című lapnak elmondta, hogy ő személy szerint nagyon óvatos ez euróbelépés dátumának kijelölésében. Elvileg elfogadja, hogy a gyors belépés a jó, de szerinte megfontolásra késztet az a tény, hogy számos ország most nem tartja annyira fontosnak magára nézve a stabilitási paktumot, az európai vezetők most inkább a pénzintézetek megsegítésével foglalkoznak és a paktumot kicsit félreteszik.