Ennek következtében a nominális GDP a korábban feltételezett 29 ezer 110 milliárd forintról 28 ezer 490 milliárdra csökken, ami önmagában is kisebb hiánycélt indokolna.

Az átdolgozott költségvetési törvénytervezet a központi költségvetés 773,3 milliárd forintos hiányával, az önkormányzatok 134 milliárd forintos hiányával, a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlyával és az egészségbiztosítási alap 6,7 milliárd forintos hiányával, valamint az elkülönített alapok 19 milliárd forintos többletével számol.

A központi költségvetés bevételi főösszege 62,2 milliárd forinttal 8457,93 milliárd forintra mérséklődik. Az új költségvetési törvényjavaslat 9231,27 milliárd forint kiadással számol, ami 144,5 milliárd forinttal alacsonyabb a korábbi előirányzatnál.

A kormány azért dolgozta át a jövő évi költségvetés tervezetét, mert jelentősen megváltoztak a teljesülést meghatározó külső és belső gazdasági feltételek. Az eredeti javaslatban prognosztizált 3,0 százalékos gazdasági növekedés helyett az új változat 1,2 százalékos növekedéssel, a 4,3 százalékos infláció helyett pedig 3,9 százalékkal számol a mostani változat.

Az utóbbi időben kibontakozott pénzpiaci válság elleni védekezés jegyében a kormány a GDP-arányos deficit célt is csökkentette, a korábbi változatban előirányzott 3,4 százalékról 2,9 százalékra.