Egymás mellett működne a költségvetési hivatal és a költségvetési tanács
Már jövőre 1,2 milliárd forintból gazdálkodhatna az MSZP-MDF közös közpénzügyi módosító javaslatában szereplő költségvetési hivatal, amely mellett működne a fideszes kezdeményezésű háromfős költségvetési tanács is, ennek tagjai viszont díjazás nélkül látnák el munkájukat.
Az MSZP és az MDF pénteken nyújtott be közös módosító javaslatcsomagot az SZDSZ költségvetési kiadási plafontörvényéhez: a két frakció a módosító indítványban azt is kezdeményezi, hogy egyszerre hozzák létre a Fidesz által javasolt költségvetési tanácsot és a közpénzügyi törvénycsomagban szereplő költségvetési hivatalt.
A költségvetési hivatal autonóm államigazgatási, központi költségvetési szervként működne. A hivatal működésének költségeit jövőre a költségvetés általános tartalékának terhére kellene biztosítani, ami 1,2 milliárd forint lenne. A hivatal feladatkörébe tartozna többek között a makrogazdasági előrejelzések, a költségvetési adatokra vonatkozóan technikai kivetítés, a költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlások megfogalmazása.
A szervezet ezek mellett megbecsülné, hogy az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslatoknak és módosító indítványoknak milyen költségvetési hatása vannak.
A hivatal elnökét hatéves időtartamra az Országgyűlés elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, és a hivatal működését az első elnök kinevezésével kezdené meg. A szervezet első embere a miniszteri illetmény 150 százalékának megfelelő fizetést vehetne fel.
Ezzel szemben a fideszes javaslatra létrehozandó költségvetési tanács három tagja tisztségét díjazás nélkül látná el, a testület működéséhez szükséges technikai feltételeket az Országgyűlés Hivatala biztosítaná.
Az MSZP-MDF javaslat szerint a költségvetési tanács egy-egy tagját a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök jelölné, és ennek alapján az Országgyűlés három évre választaná meg őket.
Ezzel szemben a Fidesz eredeti javaslatában - amelyet még 2006 májusában nyújtottak be - az szerepel, hogy a költségvetési tanács elnöke a Magyar Nemzeti Bank elnöke, tagja az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, a köztársasági elnök által felkért kiemelkedő tudású elméleti közgazdász.
A Fidesz nagyobb hatáskört adott volna a testületnek, hiszen a javaslatban előírta, hogy az Országgyűlésben csak olyan költségvetési törvényjavaslat tárgyalása kezdhető meg, amelyet a költségvetési tanács hitelesnek, valósnak nyilvánított és végrehajthatóságát is reálisnak tartja.
A közös MSZP-MDF javaslat szerint viszont a költségvetési tanács csak véleményezné a kormány költségvetési politikájának irányait, és erről javaslatot is tehetne az Országgyűlésnek.
A két szervezet közötti együttműködésről a javaslat azt írja, hogy a költségvetési hivatal "segíti" a költségvetési tanács tevékenységét.
A Fidesz a költségvetési hivatalról még tavaly ősszel úgy nyilatkozott, hogy a kormány által javasolt formában nem támogatja, mert pazarlónak tartja a működését, és szerinte valójában nem vállal felelősséget a költségvetési gazdálkodásért.