Legutóbb Kína, Katar és Abu Dhabi jelentkezett befektetőként: a Credit Suisse svájci bank 8,75 milliárd dolláros tőkeemelésének jó része a Qatar Investment Authority-tól származik. A Blackstone befektetési alap azt jelezte, hogy a China Investment Corp. 9,9 százalékról 12,5 százalékra növelte részesedését a csoportban.

Korábban a világ egyik legnagyobb vagyonalapjának, az Abu Dhabi Investment Authoritynak a vezetője közölte, intézménye folyamatosan vizsgálja részesedések vásárlásának lehetőségét nyugati vállalatokban. Az alapok nemcsak bankok iránt érdeklődnek: az Abu Dhabi Mubadala Development Co. például a félvezetőket gyártó Advanced Micro Devices cégbe szállt be.

Ágazati számítások szerint 10 ezer milliárd dollár felé tart a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke globális értéke, ahogy a felzárkózó térségek ilyen típusú befektetési alapokat kezelő kormányai folyamatosan halmozzák tartalékaikat és  kereskedelmi többleteiket. A londoni pénzügyi szolgáltató szféra nemzetközi promóciós tevékenységét ellátó társaság, az International Financial Services London (IFSL) becslései szerint a szuverén vagyonalapok befektetői tőkeállománya tavaly 18 százalékkal 3300 milliárd dollárra (550 ezer milliárd forintra) emelkedett. Ez a kétszerese a 2001-ben mért tőkevagyonnak.

A növekedés zöme az ázsiai felzárkózó gazdaságok hivatalos devizatartalékainak emelkedéséből, illetve más felzárkózó gazdaságok - többek között Oroszország - olajexport-bevételeiből eredt.

Az IFSL előrejelzése szerint a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke értéke 2010-re el fogja érni az ötezer milliárd, 2015-re pedig a 10 ezer milliárd dollárt.

A szuverén vagyonalapok olyan súlyú globális nagybankokat segítenek ki likviditási gondjaikból, mint a Citigroup, amelynek eddig 22 milliárd dollár tőkét nyújtottak - ezzel 12,7 százalékos részt szerezve e bankban -, vagy a Merrill Lynch, amely 12,2 milliárd dollár tőkeinjekciót kapott tőlük, 23 százalékos részesedésért cserébe.