Mit lép a kormány a hitelválságra?
Az elmúlt pár napban csak kapkodhatták a fejüket a pénzpiac résztvevői és elemzői, ahogy napról napra ellentétes irányú folyamatok hozták vissza, majd veszejtették el a reményt – írja Kutasi Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, az ICEG European Center külső munkatársa.
Ezzel együtt egyre intenzívebbé vált a gazdaságpolitikai kommunikáció és beavatkozás szinte minden országban, ahol két hete még azt hitték, a jelzálogpapíroktól nem fertőzött gazdaságokat alig érinti a pénzpiaci válság.
Izland pénzügyi összeomlásával azonban újabb veszély jelent meg. A hasonló kockázatú csoportba sorolt országok – mint a szintén lebegő árfolyamot alkalmazó és viszonylag szintén jelentősen eladósodott Magyarország – könnyen kikerülhetnek a befektetők bizalmából. Ezt a bizalomvesztést jelezte az is, hogy szerdán gyakorlatilag nem voltak vevők a magyar államkötvényekre. A körülmények furcsaságát mutatja, hogy aznaptól nem volt eladó svájci frank a bankközi devizapiacon a deviza alapú hitelek fedezetére. Jól jellemzi továbbá a magyar gazdaság veszélynek való kitettségét mindaz az árfolyamrally is, ami a forint és a BÉT piacán október eleje óta eddig lezajlott.
Apró pozitívumok is felbukkannak a pénzügyi válság közepette. Annyi pozitív hozadéka mindenesetre van a fenyegetettségnek, hogy a magyar kormány is kénytelen felgyorsítani az országkockázatot mérséklő lépéseket.
A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.