Adóbevétel: mit akar a költségvetés?
A gazdálkodó szervek befizetéseiből 2009-ben 1251,634 milliárd forint bevételt vár a kormány, 7 százalékkal többet a tavalyi előirányzatnál - derül ki a jövő évi költségvetési törvény tervezetéből.
A társasági adó alapja szélesedik, mértéke 16 százalékról 18 százalékra emelkedik, a bevétel így ebből az adónemből az idei évre előirányzott 530,627 milliárd forintról 730 milliárd forintra nő. A társas vállalkozások és egyéni vállalkozók 4 százalékos különadója ugyanakkor 2009-től megszűnik, így ebből a költségvetésnek jövőre nem lesz bevétele.
A hitelintézeti járadék címén tervezett bevétel 15 milliárd forint, megegyezik az idei előirányzattal.
Az egyszerűsített vállalkozói adóból tervezett bevétel 180,7 milliárd forint, ami a 2008. évi előirányzathoz viszonyítva mintegy 7 százalékos növekedést jelent.
A bányajáradék tervezett bevétele 33,5 milliárd forint, az előző évi előirányzatot mintegy 15 százalékkal haladja meg, s döntő részét – több mint 90 százalékát – továbbra is a kőolaj és a földgáz termékek adják.
A szerencsejáték piacon ténykedő vállalkozók 2009-ben várhatóan az előző évi 75,9 milliárd forintos előirányzathoz képest minimális, 3 százalékkal nagyobb összegű játékadó-befizetést teljesítenek.
Az ökoadó előirányzat 25 milliárd forint, ezen belül a kormányzat továbbra is számol környezetterhelési díj bevétellel, amelynek 2009-re tervezett összege mintegy 32 százalékkal haladja meg az előző évi előirányzatot.
Az energia adó 2009-től a szénre is kiterjed, aminek becsült hatása 400-450 millió forintra tehető.
Az egyéb befizetések tervezett bevételének összege - 31 milliárd forint - megegyezik a 2008. évi előirányzattal, döntő részét továbbra is az állami adóhatóság által beszedett bírságok, pótlékok teszik ki.
Az energetikai vállalkozások különadójából (alapja a korrigált adózás előtti eredmény, mértéke 8 százalék) a 2009. évi költségvetés 30 milliárd forint bevétellel számol.
A cégautó adóból 37,5 milliárd forint a bevételi terv. Az eddigi, a magáncélú használatra tekintettel személyi jövedelemadóként fizetett cégautó adó a gépjárműadóról szóló törvény részeként vagyoni típusú adóvá alakul át, az adóbázis szélesedik, a terhelés alacsonyabb lesz.
A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 3251 milliárd forint a bevételi terv, 6 százalékkal több az idei előirányzatnál.
Az áfabevételi terv 2270 milliárd forint, 7 százalékkal több az idei évre előirányzottnál. Az áfatörvény módosítása sem az áfa kulcsok szerkezetét, sem az adómértékeket nem érinti, így a szabályozás módosulásától érdemi költségvetési hatás nem várható a tervezet szerint.
A jövedéki adó tekintetében a várható költségvetési bevétel 889,5 milliárd forint. Az adócsomag 2009. január 1-jei hatállyal – az üzemanyagok kivételével – a jövedéki adó 10 százalékos emelését irányozza elő, ami a költségvetésnek várhatóan mintegy 20 milliárd forint többletbevételt jelent.
A jövő évre tervezett regisztrációs adóbevétel 91,5 milliárd forint, mintegy 2 százalékkal marad el a 2008. évi előirányzattól. A prognózis az új személygépjárművek esetében 2009-re változatlan forgalommal számol.
A lakosság befizetései jövőre 2277,3 milliárd forintot tesznek ki, 8,4 százalékkal többet az idei előirányzatnál.
A személyi jövedelemadózásban az adótábla sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedik, míg az adómértékek nem változnak. Az szja-bevétel a tervezet szerint 2104,4 milliárd forint, 9 százalékkal több az idei irányzatnál.
A magánszemélyek különadójából származó bevétel a tervezet szerint 31 milliárd forint, a 2008. évi előirányzatnál mintegy 15 százalékkal több.
Az adóbefizetések - 5,3 milliárd forint - a bérfőzési szeszadóból és egyéb vámbefizetések utólagos elszámolásából származó befizetéseket tartalmazzák, amely az előző évi előirányzattal megegyezően tervezhető.
Illetékekből a központi költségvetés várható bevételi előirányzata mérsékelten, mintegy 4 százalékkal növekszik az előző évihez képest, és 136,6 milliárd forintot tesz ki.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.