Zsu Csiao-csuan, a kínai jegybank elnöke. Összefogással az áremelkedés ellen © Wikipedia.org

Zsu Csiao-csuan szerint a világ központi bankjainak össze kell fogniuk az inflációs veszély kezelésére, amely a gyorsan emelkedő nyersanyagárakban is jelentkezik, illetve oka is az áremelkedésnek.

A világ mértékadó központi bankjai közül tulajdonképpen csak a brit központi bank követte ősz óta jelentős kamatcsökkentéssel a Fed példáját, az Európai Központi Bank (EKB) tavaly június óta szilárdan tartja kamatszintjét, azonban az EKB politikája sem alkalmas a vállalati hitelellátás rekord ütemű növekedésének fékezésére. Ezen kívül a nagy központi bankok tavaly december óta nyíltpiaci együttműködéssel igyekeznek enyhíteni a „nem elsőrendű válság” miatt kialakult bankközi likviditáshiányt, egyeztetett, rendkívüli rövid lejáratú refinanszírozási árveréseket hirdetve, és hitelcsere vonalakat megnyitva egymás számára, teszik hozzá elemzők.

Azonban elképzelhető, hogy a kínai panaszra hovatovább kész a válasz: jelenleg minden elemző arra számít, hogy a Fed júniusban nem folytatja a kamatcsökkentést, és idén később kamatemelésbe kezd. Ez a nézet csütörtök óta alakult ki, mióta a hivatalos amerikai statisztika 0,9 százalékra értékelte föl az Egyesült Államok első negyedévi GDP-növekedését, az előző becslésben szerepelt 0,6 százalékról. A tavalyi utolsó negyedben éppen 0,6 százalékkal nőtt az amerikai GDP. Az új amerikai GDP-becslés miatt, a Fed-szigorítás kilátására a dollár erősödött - a hangulat jócskán megfordult azóta, hogy a múlt héten a Fed még rontotta az idei egész évi amerikai gazdasági növekedésre szóló előrejelzését.

A nem elsőrendű válságnak legjobban kitett amerikai bankvilágban ugyanakkor a javulás erőteljes jelei mutatkoznak. Az amerikai szövetségi hitelbiztosító társaság (FDIC) csütörtökön kiadott összesítése szerint az amerikai pénzintézetek összesített adózott eredménye az első negyedévben 19,347 milliárd dollár volt, 45,7 százalékkal kevesebb a tavalyi első negyedévi 35,644 milliárdnál, de nagyságrendekkel több a tavalyi utolsó negyedévi 646 milliónál. A veszteséges pénzintézetek aránya 13,92 százalékra nőtt az összesen belül a tavalyi első negyedévi 9,03 százalékhoz képest, azonban a pénzügyi háttér a jelek szerint folyamatosan erősödött a válság közben is: az összesített mérlegfőösszeg a tavalyi első negyedévben 11,982 billió dollár, a tavalyi utolsó negyedévben 13,034 billió dollár, az idei első negyedévben 13,369 billió dollár volt a FDIC szerint.

Az amerikai pénzintézetek összesített adózott eredménye tavaly 105,5 milliárd dollár volt, 27,4 százalékkal kevesebb a 2006-os 145,2 milliárdnál. Ezzel tavaly hatodik éve volt 100 milliárd dollár felett az éves profit, és előzőleg a 2006-os eredmény a hatodik évi rekord volt egyvégtében az amerikai pénzintézetek számára a profitban.