Az euróövezeti szolgáltatások Reuters kezelte beszerzőmenedzser-mutatója, kétezer cég megkérdezése alapján, az előzetes becslés szerint áprilisra 51,8 pontra javult a márciusi 51,6 pontról. Az elemzők 51,3 pontra számítottak. Ez a mutató januárban ért el négy és féléves mélypontot, 50,6 ponton. A mutató 50 pont fölött a teljesítmény javulását, 50 pont alatt a visszaesését jelzi az előző hónaphoz viszonyítva.

A német feldolgozóipar Reuters beszerzőmenedzser-mutatója áprilisra 53,6 pontra csökkent a márciusi 55,1 pontról, a szerdán megjelent előzetes becslés szerint. A német szolgáltatások mutatója áprilisra 54,6 pontra javult a márciusi 51,8 pontról. Eszerint a német magángazdaság teljesítménye összességében hét hónapja a leggyorsabban nőtt áprilisban.

Az EKB továbbra sem csökkent kamatot

A beszerzőmenedzser-mutatók közül a nagyobb súlyú szolgáltatási mutató jobb a vártnál, és tovább javult a korábbi mélyponthoz képest, az ipari mutató is teljesítménynövekedést jelez még, habár a megrendelések áprilisi visszaesése sanyarúbb jövőt sejtet.

Összességükben a mutatók egyelőre megerősítik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ezentúl sem csökkentheti alapkamatát, mindenekelőtt azért nem, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben, márciusban 3,6 százalékra emelkedett, ez a leggyorsabb ütem a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta. Az euróövezetben a pénzellátás továbbra is rekord közeli ütemben nő, és az EKB vezetői szerint a gazdasági növekedés várhatóan csak kissé lassul az úgynevezett inflációmentesen fenntartható ütem alá, vagyis szerintük a GDP miatt kevésbé kell aggódni, mint az infláció miatt.

Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult.

Az EKB legújabb, márciusban megjelent előrejelzése szerint idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben, jövőre 1,3-2,3 százalék között. Decemberben idénre 1,5-2,5 százalékot, 2009-re 1,6-2,6 százalékot jósolt. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz.

Az EKB szerint az évi átlagos infláció idén 2,6-3,2 százalék között, jövőre 1,5-2,7 százalék között várható. Decemberben erre az évre 2,0-3,0 százalékra, 2009-ben 1,2-2,4 százalékra számított.

Az Európai Bizottság a maga részéről már februárban csökkentette az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését, 1,8 százalékra a legutóbbi, novemberi előrejelzésében jósolt 2,2 százalékról, az évi átlagos inflációra szóló előrejelzését ugyanakkor 2,6 százalékra emelte a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról. Tavaly átlagosan 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben, a 2006-os 2,8 százalék után, amely hatéves rekord volt.

Valószínű, hogy a GDP-növekedés idei lassulását sem a beruházások lendülete vagy az export okozza majd keresleti oldalon az euróövezetben, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.

Az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban 1,6 százalékkal, a harmadikban 1,7 százalékkal, az utolsó negyedévben mindössze 1,1 százalékkal volt több az euróövezet átlagában az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is.

A vállalatoknak még jól mehet az üzlet

Ez arra vall, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés és az infláció belső forrása nem a lakossági fogyasztás, hanem az exportra számító, továbbra is erőteljesen beruházó vállalatok fogyasztása. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félév óta elmarad az infláció ütemétől, miközben az M3-as pénzellátás az inflációt messze meghaladó ütemben nő tovább, éspedig a vállalatok felé mind bővebben áramló hitelek miatt, de az EKB-t ez szemlátomást nem aggasztja.

Az EKB utolsó statisztikája szerint az M3-as pénzellátás februárban is még 11,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Továbbra is a tavaly novemberi, 12,4 százalékos rekord közelében van tehát az ütem - 2007. január óta folyamatosan évi 10 százalék fölött -, messze meghaladva az EKB rég elfeledett, hivatalos tűrésküszöbét, amely éves szinten 4,5 százalékos pénzellátás-növekedést tart elviselhetőnek az inflációs kockázat szempontjából.

A magánszektornak nyújtott hitelezés növekedésének üteme kissé csökkent - februárban évi 10,9 százalékra a januári 11,1 százalékról, mert a bankközi hitelezés gyengült a "nem elsőrendű válság" miatt, és a lakossági hitelezés lanyhult: 5,8 százalékkal volt nagyobb februárban, mint tavaly februárban, a növekedés üteme kissé csökkent a januári 6,0 százalékról. A bankokon kívül azonban a vállalatoknak adott kölcsönök februárban már 14,8 százalékkal, új rekord ütemben nőttek éves szinten a januári és a decemberi, 14,5-14,5 százalékos ütem után.

Más szóval: ha a gazdasági növekedés üteme a lakossági fogyasztás miatt lassul, attól még a vállalatoknak nagyszerűen mehet az üzlet az euróövezetben.