Tavaly a régióban 8,7 százalékos volt az átlagos növekedési ütem, tehát nem lesz lényeges törés a fejlődésben. A tempó azonban lassul, részben, mert a régión belüli, vagy a Közel-Kelettel, Oroszországgal lebonyolított áruforgalom nem kompenzálhatja a lassuló Európa, Japán, és az USA mérsékelt keresletét. A régió kivitele 61 százalékban a fejlett térségekbe irányul.

Az ADB vezető közgazdásza szerint Kína 10 százalékos növekedési ütemet érhet el az idén, szemben a tavalyi 11,4 százalékkal, ami 13 év óta a leggyorsabb ütem volt. India 8 százalékkal fejlődhet a tavalyi 8,7 százalékos tempó után.

Ugyanakkor a régió fejlődését próbára teszik a következő években a dráguló élelmiszer- és fűtőanyagárak, amelyek az ázsiai háztartások kiadásának közel 60 százalékát teszik ki.

Hasonló következtetésre jutott a Világbank is, amely kedden közzétett értékelésében a kelet-ázsiai gazdaságok legnagyobb kockázatának az inflációt tekinti, sokkal nagyobbnak az amerikai jelzáloghitel-piaci válság következményeinél. 2003 óta a nyersolaj ára a háromszorosára, más energiaféleségeké, nyersanyagoké pedig a duplájára emelkedett. Az ADB közgazdásza szerint egyes országok az infláció ellen támogatásokkal, exportadókkal, árellenőrzésekkel védekeznek, ezzel azonban gyorsíthatják a jövőbeli áremelkedések ütemét.