Három lehetséges, 2009-ben megvalósítható adóváltoztatási koncepciót vázolt fel előadásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden a Magyar Tudományos Akadémián, ezek közül az egyik a bérek szupebruttósításáról szólt. A GKI 2009-től bevezethető adóváltoztatási javaslata 400 milliárd forintból oldható meg, amelyből 300 milliárd forintot a járulékcsökkentés, 100 milliárdot a bérkompenzáció jelent. Ha 400 milliárd forintnál kevesebb forrás áll az államháztartás rendelkezésére, akkor két év alatt is meg lehet megvalósítani a változtatásokat – jelezte Vértes András. E módszer eredményeképp 2009-ben a GDP arányos adóterhelés 1-1,5 százalékponttal csökkenhetne a szuperbruttósítás után.

A GKI javaslata abból indult ki, hogy az adórendszerben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheknél (adóknál és járulékoknál) vannak a legnagyobb problémák. Magyarországon a közteher, azaz a teljes átlagos elvonás nagyon magas, az átlagbér környékén jóval meghaladja az 50 százalékot (a környező versenytárs országoknál ez 38-44 százalék). A jövedelem növekményénél pedig az elvonás az átlagjövedelem háromnegyedétől hosszú ideig meghaladja a 70 százalékot. Emellett a foglalkoztatás közteherviselési rendszere hihetetlenül és feleslegesen bonyolult, nagyon drágítja a közepes és magasabb képzettségűek legális foglakoztatását, valamint egyszerre oka és következménye a széleskörű szürke és fekete foglalkoztatásnak - emelik ki a GKI szakemberei.

A gazdaságkutató ezért a teljes bérköltségre (ami tartalmazza a bruttó béren felül a munkáltató által fizetett járulékokat is) dolgozott ki egy javaslatot. Ez a mutató, a bér-adóék a bérköltség százalékában fejezi ki a teljes elvonást (szja plusz járulékok), amely 2006-ban Magyarországon 51 százalék volt, az EU országok között a harmadik legmagasabb, miközben Lengyelországban 44 százalék, Csehországban 43, Szlovákiában 39 százalék – közölte Vértes András.

A jelenlegi és a 2009-es javaslat szerinti adó- és járulékterhelés © GKI

Az szja-sávhatárok miatt 2007-ben már az átlagkereset 75 százalékánál, azaz havi 140 ezer forintnál felugrik az adóék 72 százalékra, vagyis például 140 ezer feletti keresetnél 10 ezer forintos emelés 72 százaléka közteherre megy el – magyarázta a GKI elnöke. A részletes elemzések azt is megmutatják, hogy 2008-ban a bér-adóék 756 ezer forint éves jövedelemig 39 százalékos, 1,7-2,8 millió forint éves jövedelem között viszont már 72 százalék, efölött kissé csökken, évi 7,1 millió forint felett 61 százalékos.

A GKI javaslata a havi 1950 forintos egészségügyi hozzájárulást (ekho) és mindenki számára havi 10 ezer forintos kötelező egészségügyi befizetést, úgynevezett kártyapénzt írna elő. (A nyugdíjasok, a gyerekek és a szociálisan rászorultak után az állam fizetne.)

A bérreform a gazdasági növekedésben kulcspozíciót elfoglaló foglalkoztatottak bérköltségeit kívánja csökkenteni azok rovására, akik alacsony jövedelmet vallanak be és a közterhekhez is alig járulnak hozzá – mondta Vértes András.

A nyugdíjbiztosítás alapjául szolgáló járulék az átlagjövedelem három-négyszerese felett degresszív lenne, ami a jövedelmek és a kapható szolgáltatások arányosítását mozdítaná elő.

A GKI bérreformja jelentősen átrendezné a nettó jövedelmeket. Az adókulcs-csökkentés (nettó béremelkedés) a dupla minimálbér feletti jövedelmeknél számottevő, itt a nettó kereset 5-23 százalékkal nőhet. Ezért ebben a körben a bevezetés évében nem emelnék a béreket.

A dupla minimálbér alatti jövedelmeknél a reform tehernövekedésre eredményezne, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak 15-23 százalékos szuperbruttó emeléssel lehetne ellensúlyozni a GKI szerint. Emiatt viszont azoknál a cégeknél, amelyeknél nagyon alacsony az átlagbér – rendezett adó- és munkaügyi kapcsolatok esetén – költségvetési támogatást igényelhetnek – tette hozzá Vértes András.

A jelenlegi bérek technikai szuperbruttósítása úgy valósulhat meg, hogy a bruttó bért 1,32-vel felszorozzák és hozzáadnak 1950 forintot (ekho). Amennyiben a javasolt változások fő lépéseit 2009-től bevezetnék, a szuperbruttó minimálbér 113 ezer forintra emelkedne.

A GKI 2009-től bevezetendő személyi jövedelemadó javaslata szerint évi 750 ezer forintig fennmaradna az adómentesség (0 kulcs), az adójóváírás megszűnne. Az átlagjövedelem másfél-kétszereséig az szja-kulcs 20 százalék, efölött az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék, majd 35 százalék lenne. Az szja-hoz kötődő négy százalékos szolidaritási adó megszűnne.

A tőkejövedelmek után (a kamatot kivéve) 25 százalékos szja, és a tőkejövedelem fele után 25 százalékos nyugdíjjárulék érvényesülne mindaddig, amíg a biztosított utáni összes befizetett nyugdíjjárulék nem éri el az átlagjövedelem kétszereséhez (vagy négyszereséhez) tartozó nyugdíjjárulék szintjét. Az eddig itt alkalmazott százalékos egészségügyi járulék megszűnne. Az evásoknál hasonló nyugdíjjárulék és nyugellátás lenne.

A GKI szerint a javaslat hatására a gazdaságra erős fehéredési nyomás nehezedne és szélesedne az adóbázis. Emellett csökkennének a foglalkoztatás közterheinek átlagos és marginális kulcsai. A bérarányok megváltoznának. A közteherviselés egyszerűbbé és igazságosabbá válna. A jelentősen csökkenő marginális közteher-kulcsok továbbá erős serkentő és a gazdasági növekedést gyorsító hatást fejtenének ki, különösen a közepes és magasabb képzettségű munkakörökben. A GKI kutatói úgy vélik, e módszer bevezetése következtében hosszabb távon az adócsökkentés jövedelmi hatásai megoszlanának a munkavállalók és a munkaadók között. Ugyanakkor javulna a gazdaság nemzetközi versenyképessége is.

Kupa szkeptikus

Kupa Mihály óvatosan kezelné a szuperbruttósítás kérdést. A hvg.hu kérdésére elmondta, hogy véleménye szerint egyrészt nagyon drága lenne ez a megoldás, másrészt a társadalmi felelősségvállalás szempontjából nem tartaná szerencsésnek, ha az adó- és járulékfizetés kötelezettségének minden felelőssége ráhárulna a munkavállalóra. Véleménye szerint nem lehetne ellenőrizni, hogy a munkáltatók valóban végrehajtanák-e a javaslatot. Harmadrészt a volt pénzügyminiszter megvárná ezzel a javaslattal a 2009-es évet, amikorra véleménye szerint tisztázódna az egészségügyi és nyugdíjrendszer finanszírozásának működése. A szuperbruttósítás javaslatát a jelenlegi gazdasági helyzetben csak egyezség útján lehetne megvalósítani – fejtette ki Kupa Mihály kérdésünkre –, aminek eredményességével kapcsolatban viszont szeptikus. A felmerülő javaslatok költségét végig kell számolni és nem vakon elfogadni, bármelyikről is legyen szó – hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter.