Egy ország versenyképességét alapvetően a társadalmi kultúra határozza meg - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki bevezetőjében elmondta azt is, hogy a vállalati szintű termelékenység Magyarországon az utóbbi években csökkent, márpedig ez nem kormányzati kategória. 

"Az adócsökkentés önmagában nem csodafegyver, a foglalkoztatás növeléséhez, a gazdaság élénkítéséhez nagyon sok eszköz párhuzamos, összehangolt alkalmazására van szükség, például vállalkozásbarát fejlesztési politikára, a fekete-szürke gazdaság kifehérítésére, fejlett infrastruktúrára, felelős költségvetési politikára" - fogalmazott a miniszterelnök. 

A 38,5 százalékos magyar adócentralizáció nem kiugóan magas, közel van az Európai Unió átlagához, ugyanakkor a munkaadó és a munkavállaló által együttesen fizetett 49 százalékos járulékteherrel a legrosszabb pozíciót foglaljuk el, tehát ezen kellene változtatni - tette hozzá. 

Az adóváltoztatásokkal kapcsolatban a jegybank álláspontja, hogy "csínján bánjunk a csökkentéssel", a Pénzügyminisztérium a jövő évi, GDP-arányosan 3,2 százalékos államháztartási hiánycélt tartja szem előtt - jelezte a mozgásteret a miniszterelnök, hozzátéve, csak annyit szabad adó- és járulékcsökkentésre fordítani, ami ezt a célt nem veszélyezteti. 

A pénzügyminiszter által csökkentésre fordítható összeg 200-250 milliárd forint - szögezte le Gyurcsány Ferenc, majd három lehetséges, 2009-ben megvalósítható adóváltoztatási koncepciót vázolt fel. 

A járulékközpontú adóváltoztatás nettó hatása 200-250 milliárd forinttal csökkenti az adóterheket, az adóátrendezési hatása viszonylag csekély, növeli a foglakoztatást, gyorsítja a növekedést - jellemezte a Pénzügyminisztérium javaslatát, amelyet a leginkább támogathatónak ítélt Gyurcsány Ferenc. 
 
A személyi jövedelemadó csökkentésére összpontosító adóváltoztatás 420 milliárd forint adómegtakarítást hoz, jelentős adóátrendezés mellett, a foglalkozatásra semleges hatású. 
 
A harmadik változat az úgynevezett bérbruttósításra épül és 250-300 milliárd forint adómegtakarítással jár, miközben a foglalkoztatást csökkenti, a növekedést gyorsítja ugyan, de inflációs hatása van - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. 
 

A www.miniszterelnok.hu internetes oldalon közzétett miniszterelnöki prezentáció alapján a járulékközpontú javaslat a vállalkozásoknak, az átlagos és átlag körüli keresetűeknek kedvez, semleges hatású az inflációra, növeli a reálkereseteket és gyorsítja a gazdasági növekedést. 
 
A prezentáció alapján 2,5 milliós éves jövedelemig a személyi jövedelemadó-kulcs 20 százalék, felette pedig 30 százalék lenne, a különadó 7 millió forint felett megszűnne. Az elképzelés szerint a szakképzési-munkaadói járulék együtt 1,5 százalékponttal csökkenne, az iparűzési adó a jelenlegi legfeljebb 2 százalékról 1 százalékra mérséklődne, megszűnne a kulturális járulék. Ez a javaslat jelentős bevételnövelést követelne, elsősorban a magas keresetűeknek és a vállalkozásoknak kedvezne, semleges hatású az inflációra, és ez is gyorsítaná a gazdasági növekedést. 
 
A szuperbruttó bérekre vonatkozó javaslat szerint minden közterhet a munkavállaló fizetne. Az új bruttó bérek tartalmaznák a munkáltató 32 százalékos járulékát és a havi 1950 forint egészségügyi hozzájárulást. Mind az szja-t, mind pedig a járulékokat ebből a bruttó összegből a munkavállaló fizetné.  Ez a javaslat közepes adóátrendezést, bevételnövelést követelne. Elsősorban a magas keresetűek járnának jól, emelné az inflációs hatást, kiugróan növelné a reálkereseteket és gyorsítaná a gazdasági növekedést.
 
Áprilisra törvényi normaszöveget, május-júniusra a parlament elé vihető törvényjavaslatot kell készíteni ahhoz, hogy az adóváltoztatások 2009-ben bevezethetők legyenek - mondta  a miniszterelnök.