Tőzsdeelnök: van lehetőség az új tulajdonosi programra
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke szerint a miniszterelnök által bejelentett tulajdonosi programban elemi fontosságú csatorna lehet a tőzsde által már korábban is javasolt hosszútávú befektetési számla (htb).
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke utalt a tőkepiac szereplőinek a pénzügyminiszterhez címzett múlt heti nyílt levelére, amelyben az adórendszer újragondolásának kapcsán ismételten felvetik a javaslatot.
A konstrukció lényege, hogy az állampolgárok egy elkülönített befektetési számlára helyezhetik el megtakarításaikat, ahonnét részvényekbe, befektetési alapok jegyeibe, állampapírokba, vállalati kötvényekbe, bankbetétekbe, hosszú lejáratú jelzáloglevelekbe fektethetnek. Amennyiben a megtakarító öt évig ezen a számlán tartja az eredetileg befektetett összeget és annak hozamait, akkor a hozam mentesülne az árfolyamnyereség- és a kamatadó alól.
A hosszú távú megtakarítások ösztönzésére már korábban kidolgozott és a kormányhoz eljuttatott befektetési számla koncepció összhangban van azzal a céllal, amelyet Gyurcsány Ferenc is megfogalmazott a hétfőn bejelentett új tulajdonosi programban. A kormány állami vállalatokból kínálna fel részesedést a lakosságnak, a tulajdont szerzőknek részletfizetési, adókedvezményt, illetve árfolyamkedvezményt is adnának, és a miniszterelnök szavai szerint arra akarják ösztönözni az embereket, hogy tartósan legyenek tulajdonosok.
A tőzsde elnöke pozitívnak nevezte a miniszterelnök bejelentését, és hozzátette: "a Matáv 1997-es bevezetése óta erre várunk". Szalay-Berzeviczy Attila kifejtette: a javaslatban a tőzsde nem lett ugyan kimondva, de szakmai szempontból vizsgálva nyilvánvaló, hogy a tulajdonrészhez juttatási program nem képzelhető el máshogy, csak a tőzsdén keresztül. Ezeket a társaságokat be kell vezetni a tőzsdére, a részvényeknek kell egy kereskedési hely és árfolyamok, és kell a transzparencia, a menedzsment számonkérhetősége, hisz e nélkül miért is venne bárki ilyen részvényt.
A tőzsdeelnök hangsúlyozta: a lépés nem elsősorban a tőzsde érdekét, hanem a nemzetgazdaság érdekét szolgálja, hiszen sikeres gazdaság sehol a világon nem képzelhető el virágzó tőkepiac nélkül. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi állami vállalatok közül a legsikeresebb zászlóshajók most azok a független hazai cégek, amelyek a tőzsdén vannak: a Mol, az OTP, a Richter. Ugyanakkor a korábbi privatizációk nyomán tőzsdére került vállalati részvények árfolyamnyereségéből a hazai lakosság erősen kimaradt, amiért a tőzsdeelnök szerint a rossz megtakarítási szerkezet okolható.
- Közel 3 ezer milliárd forint árfolyamnyereséget tudhatnak a zsebükben azok a külföldi befektetők, akik az elmúlt öt évben bíztak a magyar vállalatokban, miközben a magyar nyugdíjpénztárak rekord alacsony részvénytartást mondhattak magukénak, és a részvényeknek csak 4 százaléka van hazai befektetők kezében. Tehát magunk váltunk ennyivel szegényebbé azzal, hogy hanyagoltuk a tőkepiaci befektetéseket. Mintegy 7000 milliárd forint már az az összeg, ami ma lakossági megtakarítás formájában különböző intézményi befektetők - nyugdíjpénztárak, befektetési alapok, biztosítók - kezében van. Ha itthon nincs megfelelő tőkepiaci kínálat, akkor ezeket a pénzeket egyre nagyobb mennyiségben a külföldi tőkepiacokon fogják befektetni. Tehát elemi érdekünk, hogy kínálatot teremtsünk, hogy a hazai lakosság megtakarításával ne külföldi vállalatok növekedését és külföldi költségvetési hiányokat finanszírozzunk, hanem tartsuk itthon, kössük a magyar gazdasághoz a hazai megtakarításokat - mondta a tőzsdeelnök.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.