2007. december. 07. 10:35 MTI/hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. december. 07. 11:03 Gazdaság

A kormányzati kiadások lefaragása visszarántotta a GDP bővülését

A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével pedig 1 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzőket nem lepte meg az adat.

A köröshegyi völgyhíd: amikor még nagy pénzért építkeztek. Elapadtak
az állami források, s még nem bugyognak az újak
© PLT
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2007 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest mért gazdasági növekedés 0,3 százalék volt. Az árutermelő ágazatok közül az ipar 3,1 százalékos, a szolgáltató ágazatok közül pedig a szállítás, raktározás, posta távközlés 0,9 százalékos növekedése volt a legjelentősebb. A háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal, a közösségi fogyasztás 3,2 százalékkal csökkent. Az export 4 százalékkal, az import ennél nagyobb mértékben, 5,9 százalékkal emelkedett.

Az első három negyedévben a bruttó hazai termék 1,5 százalékkal emelkedett. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2,5 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 1,1 százalékkal nőtt. A végső fogyasztás 2,9 százalékkal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 2,4 százalékkal esett vissza. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 százalékkal nőtt, így a belföldi felhasználás stagnált. Az export 15,7 százalékkal, míg az import 13,7 százalékkal bővült. Tavaly a harmadik negyedévben a GDP 3,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével a növekedés 4 százalékot tett ki.

A KSH közlése szerint az idén a III. negyedévben a növekedés húzóerejét az ipar 7,4 százalékos teljesítménynövekedése jelentette, amely továbbra is meghatározó mértékben járult hozzá a korábbi negyedévekhez hasonlóan jelentős, 14,6 százalékos exportnövekedéshez. A háztartások végső fogyasztása 2 százalékkal csökkent.

Az árutermelő ágazatok – mezőgazdaság, ipar és építőipar – hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál lassabban, 0,4 százalékkal nőtt. Az ipar hozzáadott értéke továbbra is dinamikusan, 7,4 százalékkal bővült. A feldolgozóipar a többi ágazatot messze meghaladó mértékben, 8 százalékkal emelkedett, elsősorban a dinamikusan bővülő exportértékesítés következtében. A mezőgazdaság teljesítménye ugyanakkor – elsősorban az aszály miatt – 18 százalékkal esett vissza.

Az építőipar teljesítménye visszaesett (Oldaltörés)


Az építőipar hozzáadott értéke a második negyedévi tendenciát folytatva, de annál gyorsabb ütemben, 15,2 százalékkal csökkent. A termelés csökkenése az építőipar minden területén jellemző volt, de különösen az egyéb építmények – az autópályák, autóutak – építése esett vissza. Ebben elsősorban a korábbiaktól jelentősen elmaradó állami megrendelések játszottak szerepet. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2007 harmadik negyedévében a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban, 1,2 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások közül jelentősebb, 3,6 százalékos emelkedés mutatkozott a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén, főként a távközlés folyamatosan bővülő teljesítménye miatt. Az átlagosnál nagyobb, 3 százalékos mértékben emelkedett a hozzáadott érték a pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén, ezen belül a korábbi tendenciával ellentétben a gazdasági szolgáltatások mutattak erőteljesebb növekedést.

A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye megegyezett az előző év azonos negyedévi szinttel. A háztartások fogyasztási kiadásainak csökkenésével összhangban a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma is csökkent, amit a nagykereskedelem teljesítményének növekedése részben ellensúlyozott.

A kormányzati szektor szolgáltatásainak teljesítménye a második negyedév adatainál mérsékeltebb csökkenést mutat. Ezen belül továbbra is az egészségügyi szolgáltatások hozzáadott értéke csökkent a legnagyobb mértékben. A GDP felhasználási oldalát tekintve a harmadik negyedévben a végső fogyasztás 2,3 százalékkal esett vissza.

A végső fogyasztás összetevői közül a háztartások végső fogyasztása 2 százalékkal csökkent. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal mérséklődött, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 7,1 százalékkal, az előző negyedévben mértnél kisebb ütemben csökkentek. A végső fogyasztás másik összetevője, a közösségi fogyasztás szintén kisebb mértékben, 3,8 százalékkal csökkent.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik negyedévben 1,8 százalékkal mérséklődött. Ezen belül az építési beruházások jelentősen visszaestek, amit a feldolgozóipari gépberuházások emelkedése csak részben tudott ellensúlyozni. A GDP felhasználási oldalán mérséklődött az export és import növekedésének az export javára mutatkozó ütemkülönbsége. A cserearány javulása mellett az export volumene 14,9 százalékkal, míg az import volumene 14,6 százalékkal nőtt.

A termékforgalom exportja 15,9 százalékkal, az importja 12,1 százalékkal bővült. Az idegenforgalom egyenlege a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult, a szolgáltatás-külkereskedelem egyéb területein az export növekedésének mértéke alacsonyabb volt a tavalyinál, míg az importban erőteljes bővülés volt tapasztalható.

Az elemzőket nem lepte meg (Oldaltörés)


Elemzőknek nem okoztak meglepetést a bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedéves részletes adatai. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője azt mondta: ugyan lényegében nem változtak az adatok az előzetesen közöltekhez képest, de nem kedvező, hogy még a korábban jelzett szerény növekedéshez képest is negatív irányban korrigálták a számokat. Az Erste Bank elemzője negatívnak értékelte, hogy a második negyedévhez képest csökkent a különbség az export és az import növekedési dinamikája között, az import emelkedése miatt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta: jelentősen javult ugyan az idén a külkereskedelmi mérleg, mégsem okoz akkora növekedést a GDP-ben. Szerinte ennek az az oka, hogy a javulás hátterében elsősorban az uniós gabona intervenciós készletek kivitele áll, ez viszont nem járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

Nyeste Orsolya szerint az aktualizált konvergenciaprogramban megjelölt, az idénre várt 1,7 százalékos gazdasági növekedés reális. De - mint mondta - továbbra is kérdéses, hogy közép-, illetve hosszú távon mitől fog felgyorsulni a növekedés.

A konvergenciaprogram szerint a GDP jövőre 2,8 százalékkal, 2009-ben pedig 4 százalékkal emelkedik. Suppan Gergely is kérdésesnek nevezte a gazdasági növekedés középtávú kilátásait. Prognózisa szerint jövőre csupán 2,4-2,5 százalékkal emelkedik a GDP.

zöldhasú
Hirdetés