Az MNB épülete. Bábszínház vagy műhely © Magyar Nemzeti Bank

Járai Zsigmond hibásnak ítélte a jelenlegi gazdaságpolitikát, amelyet „...egy hozzá nem értő társaság irányít Magyarországon”. Járai szerint a mostani gazdaságpolitika nem lehet tartós, 2009-2010-ben vélhetően elérkezik a kijózanodás pillanata. Megítélése szerint ettől az időszaktól újra nő majd az államháztartási deficit, és nem tudni, hogy erre hogyan reagálnak majd a pénzpiacok.

Járai Zsigmond szerint az állami kiadásokat jelentősen csökkenteni kellene, Magyarországon túl magas az állami újraelosztás aránya, azt a GDP-hez mérten tartósan 40 százalék alá kellene levinni. Egyúttal kiemelte, olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amely erősíti az ország versenyképességét.

A volt jegybank-elnök aláhúzta: „a 2007-2008-ban folytatott erőteljes deficitcsökkentés nem lesz fenntartható, mert nem jó a magyar gazdaság és az állam szerkezete”. Véleménye szerint az államháztartásban mára olyan strukturális deficit alakult ki, amely csak ideig-óráig csökkenthető, de tartósan nem lesz fenntartható az állami kiadások nagymértékű átalakítása nélkül. Aláhúzta: „két évig lehet úgy hiányt csökkenteni, hogy közben iskolák, kórházak tönkremennek, ennek azonban nem lesznek tartós eredményei”.

A jegybank működésének szabályozásával kapcsolatban kiemelte: 2002-től a jegybanki törvényt hétszer  módosították. A kormány így akart kiszúrni a jegybankkal , bosszút állni a renitenskedőkön.  Járai Zsigmond reményét fejezte ki, hogy "egy új, rendes kormány új jegybanktörvényt fog alkotni”.

Járai szerint sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem vette komolyan annak idején a jegybankkal közösen kitűzött inflációs célokat, az infláció alakulását rángatták az olyan intézkedések, mint az, hogy egyszer csökkentették, máskor felemelték az áfa mértékét.

Az előadások után tartott kerekasztal-beszélgetésen a volt jegybank-elnök felvetette: két területen van alapvetően túlköltekezés Magyarországon, egyrészt az államigazgatásban, másrészt a szociális kiadások területén. Véleménye szerint Magyarországon 3-4 százalékkal többet költenek szociális kiadásokra, mint amennyit az ország a gazdasági helyzeténél fogva megengedhet magának.

Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója Járai felvetéseire reagálva megjegyezte: a jegybank közgazdasági és kutatási szakterületén továbbra is kiváló szakemberek dolgoznak, ez a mai napig egy valódi szakmai műhely. Mint az igazgató kifejtette: a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban különböző sokkok érték, főleg az élelmiszerár-sokk volt negatív hatással a folyamatokra, ezért indokolt a jegybank részéről az óvatos monetáris politika folytatása.  Aláhúzta: az elmúlt hónapokban a monetáris politika szigorúbb volt, mint amire a piac számított.

Csermely Ágnes előadásában foglalkozott Surányi György nemrég kifejtett véleményével is. A volt bankelnök a GKI Gazdaságkutató Zrt. múlt pénteki konferenciáján úgy érvelt, hogy egy nyitott kisgazdaságban inflációs célkövető rendszert folytatni nem más, mint blöff. Csermely Ágnes szerint a világban éppen a Magyarországhoz hasonló nyitott kisgazdaságok alkalmazzák az inflációs célkövető rendszert, többnyire sikerrel. Csermely Ágnes szerint nincs konfliktus az inflációs célkövető rendszer és a forint intervenciós sávja között. Korábban  a jegybank felvetette, hogy meg kellene szüntetni a beavatkozási sávot. Kiemelte: az inflációs célkövető rendszerben csak a hosszú távon ható jelenségekre érdemes figyelni, reagálni, ebből a szempontból döntő lehet, hogy hogyan alakul 2008 első negyedéve, egyebek között az inflációs várakozások szempontjából.