Gyurcsány Ferenc szemléletváltást sürget. Utána fordulnak? © Stiller Ákos

A GKI konferencián teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy a konvergencia folyamatot végig kell vinni, s hasonló egység volt abban is, hogy a reformok folytatásának nincs alternatívája. Méghozzá nem intézményi, hanem mélyebb strukturális reformokról beszéltek a résztvevők, mert ma már világos, hogy finanszírozhatatlanok a nagy ellátórendszereink, s nem eléggé hatékonyak az olyan versenyképességünket alapvetően befolyásoló alapszolgáltatások, mint az oktatás vagy a munkaerő-mobilitást elősegítő intézmények. A konferencián elhangzott, hogy külön figyelmet érdemelnek a változó versenyképességi feltételek is, különösen az agráriumban.

Ugyanakkor a társadalom nincs kellőképpen felkészülve a szükséges reformok befogadására. A változásokra olyannyira nincs ráhangolódva a publikum, hogy talán még a szakmai közegből sem lehet támogatást várni. Az előadásokból mindenestre kiderült, hogy megjelent a felelősség aziránt, hogy a társadalom megnyugodjon, a szükséges változásokhoz nélkülözhetetlen hangulat létrejöjjön.

A konferencia résztvevői megállapították, hogy a növekedés a reformokból és a konvergenciából jön. A gazdaság helyzete már rövidtávon sem látszik túl rossznak, de gyengébb a környező országokénál.

A konferencián felszólaló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint Magyarországnak GDP arányosan tartósan három százaléknál kisebb államháztartási hiányt kell produkálnia, hosszútávon pedig egyensúlyt. „Az országok többségében ugyanaz a dilemma: hogyan teremthető meg a gazdasági növekedés fenntartható alapja kemény, globális piaci körülmények között úgy, hogy közben fenntartható legyen a társadalmi szolidaritás-, és a méltányosság érzete” – idézte Ralf Dahrendorf szociológust a miniszterelnök, hozzátéve, hogy akárki van kormányon, meg kell kísérelnie ennek a körnek a négyszögesítését.

© GKI

A magyar államháztartás helyzetét elemezve a kormányfő megemlítette, hogy a magyar családtámogatási rendszer Európában „mértékében és kiterjedtségében példa nélkülien nagyvonalú”. Bár az egészségügyre fordított magán- és közkiadások aránya a GDP 8 százaléka, ami az EU-n belül átlagosnak számít, ezen belül a gyógyszertámogatási arány az átlag duplája – jegyezte meg.

Magyarország jelenleg a GDP valamivel több mint 10 százalékát fordítja nyugdíjkiadásra, ami megfelel az OECD országok átlagának, de ha nem változik a rendszer, akkor 2050-re ez az arány a GDP 17 százalékára ugrik, ami a jelenlegi államadósság megháromszorozódását hozná magával – figyelmeztetett Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök véleménye szerint a megkezdett reformok nem az egészségügyről, az oktatásról vagy a közigazgatásról szólnak, hanem a társadalom nézetrendszerének, hozzáállásának szükséges váltásáról.

Magyarországon a választási években felszökik az államháztartási hiány, amelyet kiigazítások követnek, így volt ez, 1994-1996-ban, 1998-2000 között, de elmaradt 2002-2004 között – sorolta a gazdaságpolitika „go-stop-go” korszakokat a miniszterelnök, hozzátéve, hogy 2006-2008 az újabb kiigazítás dátuma. Noha Európában sok országban volt kiigazítás az elmúlt évtizedekben, a magyar méretűhez hasonlót csak Írországban kellett végrehajtani 1986-88 között, amikor az államháztartási hiányt 11,8 százalékról 4,9 százalékra csökkentették – mondta Gyurcsány Ferenc.

Véleménye szerint a kiigazítás megszorító szakaszának már csaknem a végére ért az ország és a strukturális átalakítás is többé-kevésbé lezajlott, most a reformok építő, minőségjavító korszaka következik. A kiigazítás nyomán már látható az alagút vége, s a kormány úgy látja, hogy a 2009. illetve a 2010. évi költségvetési célok teljesíthetősége miatti aggodalmak „többségében és alapvetően nem, vagy kevésbé megalapozottak” – rögzítette a miniszterelnök.

„Egyetértek azokkal, akik szerint a költségvetési politikában az egyensúly a végső cél” – fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy véli, Magyarországnak tartósan három százaléknál kisebb államháztartási hiányt kell produkálnia. Gyurcsány Ferenc elmondta: az idei alacsony gazdasági növekedés után jövőre már 3 százalékhoz közeli bővülés várható, majd 2009-től a konvergenciaprogramban is rögzített 4 százalék.

Angel Gurria szerint muszáj lefragni a szociális kiadásokat (Oldaltörés)

© GKI

Folyamatos gazdasági növekedés elképzelhetetlen államháztartási egyensúly és strukturális reformok nélkül – jelentette ki Angel Gurria, az OECD főtitkára. A fiskális fegyelem alapvető tétele a gazdasági növekedésnek, ezért szükséges, hogy Magyarország 3 százalék alá csökkentse a korábbi 10 százalék körüli GDP arányos hiányát, amely ebben az évben már 6-6,5 százalék lesz. A 2 százalékra lassuló növekedés a fiskális kiigazítás ára – közölte a főtitkár.

Mivel korábban négyévenként, a választások után jelentős államháztartási hiány keletkezett Magyarországon, azaz „hullámvasútra ült az ország”, a precedens miatt még sokakban van érthető aggodalom – fogalmazott a főtitkár, aki a strukturális reformok folytatásának szükségességét hangsúlyozta.

Nyilvánvaló, hogy a magyar egészségügyi rendszer is megérett a reformra, a pénzügyi egyensúly kialakítását a versenyelvű biztosítók segíthetik – magyarázta az OECD főtitkára. Érthető, hogy Magyarország Európa legszigorúbb közpénzügyi szabályozására készül, hiszen Európa legnagyobb államháztartási hiányát halmozta fel – hangsúlyozta Angel Gurria, visszaidézve a Financial Times minősítését, amely a magyar közpénzügyi szabályozás új tervezetét a legszigorúbb jelzővel illette.

A főtitkár elmondta, hogy szerinte a munkaerőpiac a növekedés egyik olyan tényezője, amely segítheti az országot kilábalni nehéz helyzetéből. Angel Gurria szerint Magyarország nem használja ki eléggé a emberi erőforrásait, azaz nem dolgoznak elegen és nem elég rugalmas a magyar munkaerőpiac.

A gazdaság növekedését elősegítő tényezők között említette a piacok jó hozzáférhetőségét is. Mivel a magyarországi megtakarítások nem elegek, ezért külföldi befektetésekre van szükség – magyarázta. A főtitkár határozott véleménye, hogy a szociális kiadásokat csökkenteni kell – nincs más választásunk. Ez a hosszabb távú növekedésre mérsékeltebben hat – fogalmazott a főtitkár. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy ezen a pályán maradjon az ország. A piac értékelni fogja ezeket az erőfeszítéseket, és az eredmény sem marad majd el.

Karvalits a fenntartható növekedésről, Vértes a magnövekedésről (Oldaltörés)

© GKI

A gazdaság érdeke az alacsony infláció, amely egyben növekedés alapfeltétele is - szögezte le előadásában Karvalits Ferenc. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke az inflációs célkövető rendszert ismertetve elmondta, hogy a monetáris politikának a következő 6-18 hónapot kell előre látnia, illetve szabályoznia.

„Kicsi, nyitott gazdaságokban, amilyen Magyarország, a monetáris politika nem lehet sikeres fegyelmezett költségvetési politika nélkül, ezért a jegybank számára igen fontos, hogy a költségvetési kiigazítás képes legyen fenntartható növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot” – jelentette ki az MNB alelnöke.

Karvalits Ferenc véleménye szerint Magyarország nem képes európai mércével mérve is kiugróan magas arányú szociális újraelosztást finanszírozni, ezért az állam szerepvállalását újra kell gondolni.

Az aktuális kamatdöntéssel kapcsolatban a jegybank alelnöke elmondta: a monetáris döntéseknél a várakozásoknak van döntő szerepük. Jelenleg a maginfláció kissé gyorsul, az élelmiszerek közül csak a feldolgozott élelmiszereknél tapasztalható áremelkedés, a bérmegállapodásra még nem került pont, miközben a közszféra béralakulása nem ad okot aggodalomra – sorolta a mérlegelendő szempontokat Karvalits Ferenc.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a magyar gazdaság „növekedési gödörben van”, a GDP az idén várhatóan csupán 1,7 százalékkal bővül éves szinten, a gödör azonban átmenetinek tekinthető, jövőre a bruttó hazai termék bővülése 3,5 százalékra tehető.

Az idei igen alacsony gazdasági bővülési mértéket nem kis részben az aszály idézte elő, másrészt a közszolgáltatások visszafogása. A nyári aszály miatt a magyar mezőgazdaság által előállított bruttó érték várhatóan 15 százalékkal csökken, ami az ország GDP bővülésének mértékét 0,5 százalékkal csökkenti, a kiigazítások miatt a közszolgáltatások visszafogása pedig további 1 százalékpont körüli értékkel rontja a magyar GDP növekedési rátáját. Ha a negatív tendenciáktól megtisztított növekedést vesszük, akkor ez az úgynevezett „magnövekedés” 3,3 százalék körüli lehetne az idén az országban.

Az infláció várhatóan ez évben és jövőre is magasabb lesz a vártnál, idén vélhetően éves szinten 7,9 százalékot ér el. A kutató azonban úgy vélte, ez részben a világban tapasztalható általános inflációs sokk következménye. Nemzetközi szinten ugyanis az tapasztalható, hogy mind a mezőgazdasági nyersanyagárak, mind az energiaárak eddig nem látott mértékben emelkednek, ez az egész világgazdasági folyamatra inflációs nyomást gyakorol.

A tanácskozáson Vértes András felvetette, ha 10 éves időhorizonton, 1998-2008. között nézzük az egyes kelet-európai államok növekedési trendjét, nincs lemaradásban az ország, Magyarországot csak Szlovákia előzi meg a trendeket tekintve. Hosszabb távon úgy vélte, a beruházási ráta emelkedni fog az országban, 2010-ig 24 százalékra emelkedhet, emellett a döntő azonban a hatékonyságjavulás, ez eredményezheti a nagyobb gazdasági bővülést.

Vértes András szerint az igazi kérdés az, hogy 2009-től vissza tudunk-e állni arra a fejlődési tendenciára, amelyen korábban haladt az ország, amikor az uniós átlagos növekedési ráta fölött a magyar GDP bővülése rendre 2 százalékkal magasabb volt.

Kiemelte, 2008-ban vélhetően 3-5 éves távlatban fel kellene vázolni, hogy miként valósítja meg ténylegesen az ország az euróövezethez csatlakozást.

Surányi György az inflációs blöffről és a voluntarizmusról (Oldaltörés)

Surányi György az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója. A túl erős forint felemésztheti a versenyszféra jövőjét © amcham.hu

Nyitott, kis gazdaságokban az inflációs célkövető rendszer blöff – jelentette ki Surányi György, az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója. Nem adottak a feltételek Magyarországon az inflációs célkövető rendszer alkalmazására, mert egyebek között hiányzik a stabil és hiteles intézményi rendszer – magyarázta a jegybank volt elnöke, a Corvinus Egyetem és a CEU professzora, aki úgy vélte, hogy átalakuló, felzárkózó gazdaságokban a monetáris transzmisszió nem képes jól működni.

Mindenki alacsony inflációt szeretne, ami természetes, de Magyarországon a kormány és a jegybank is voluntarista módon, azaz a közgazdasági törvényeket figyelmen kívül hagyva törekszik elérni a kívánt inflációs célt – fogalmazott Surányi György. Véleménye szerint az alacsony inflációnak organikus módon kell létrejönnie.

Az infláció csökkenése a világon inkább a munkaerő-piaci liberalizációnak, a kínaiak és indiaiak által gerjesztett versenynek köszönhető, semmint a tökéletes monetáris politikáknak – érvelt az előadó.

Ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a gazdasági növekedés fenntartása érdekében kamatot csökkent, és az Európai Központi Bank a növekvő inflációs félelmek ellenére sem emel kamatot, akkor talán az MNB-nek is segítséget kellene nyújtania az üzleti szférának – jelezte Surányi, akinek véleménye szerint az optimálisnak számító 260-265 forintos euró árfolyamnál jóval erősebb a forint árfolyama. A forint reál felértékelődésének eredményeképpen a versenyszféra felélheti a jövőjét – állapította meg a CIB Bank elnöke.

© KSH

Matolcsy György volt gazdasági miniszter szerint az ország felzárkózási válságot él napjainkban, „alagútból alagútba halad", ez a fejlődési vonal akár 15 évre is prognosztizálható, ha nem tesznek valamit sürgősen az ország gazdaságpolitikájában. A volt miniszter a GKI Gazdaságkutató Zrt. pénteki budapesti konferenciáján kijelentette: így súlyosan lemaradhat Magyarország közép-kelet-európai versenytársai. Az ország 1992 és 2002 között gyors felzárkózási szakaszt élt át, azóta egyre inkább lemarad kelet-európai versenytársaitól.

Matolcsy szerint az 1997-2001. közötti „boldog békeidő”, az egyensúlyőrző gazdasági növekedés után az akkor távozó kormány választási költségvetést állított össze, majd az új kormány a „fék helyett a gázra lépet”. Így odaveszett az egyensúlyőrző gazdasági fejlődés. Azóta a kormányzat 10-15 alapvető gazdaságpolitikai „szarvashibát” követett el. Ezek vezették az országot egyfajta foglalkoztatási, adósság-, humánerőforrás-, politikai és a tőkecsapdába.

Matolcsy György szerint még nem késő „befejezni a polgárháborút” és ki lehet dolgozni egy 2025-ig tartó nemzeti stratégiai koncepciót, ezzel párhuzamosan módosítani a konvergenciaprogramot és a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet.

Raskó György agrárközgazdász kiemelte, ha az unió nem változtat sürgősen agrárpolitikáján, akkor az unió mezőgazdasága nem tud kikerülni a zsákutcából, amelybe a közelmúltban jutott. „Módosítások nélkül az EU mezőgazdasága messze lemaradhat Brazília, Kína vagy akár az USA, illetve Japán agráriumának fejlődésétől” – jelentette ki a szakember.

Az utóbbi 10-15 év adatait bemutatva Raskó György rámutatott: egy amerikai farmer a 80-as években még csak kétszer, 2006-ban már közel négyszer nagyobb hozzáadott értéket állított elő egy uniós gazdánál. Az unió ennek ellenére fenntartotta korábbi támogatási rendszerét, az EU évente még mindig mintegy 3 milliárd dollárral támogatja a mezőgazdasági exportot, holott például Argentína, illetve Brazília egyáltalán nem támogatja állami eszközökkel az agrárium kivitelét, sőt bizonyos esetekben az exportot bünteti is. Az unió agrárpolitikája tehát átfogó reformra szorul az agrárközgazdász szerint, ez kihat majd a magyar mezőgazdaság fejlődésére is.

Raskó György a hazai mezőgazdaság egyik legnagyobb gondjának azt tartja, hogy a termelés 70 százaléka bérelt földeken történik, és a mezőgazdaságnak szánt mintegy 400 milliárd forintos összegből 150 milliárd forint valamilyen módon a földtulajdonosokhoz kerül. Megérett a helyzet a földtörvény módosítására a birtokok egyesítésének elősegítésére. Át kell alakítani a támogatási rendszert, mert a támogatások jó része most kidobott pénz.