A reálbér 5,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest
A bruttó átlagkeresetek összességében 8,2, a nettó átlagkeresetek 2,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a január-szeptemberi reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,3 százalékos növekedése mellett – 5,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Pénz a tárcában. Megint egy kicsit kevesebb © Dudás Szabolcs |
Január-augusztusban a reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedésével – 6,3 százalékkal csökkent 2006 azonos időszakához képest, a bruttó átlagkereset 8,1, a nettó átlagkereset 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Tavaly január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 7,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 8 százalékkal nőtt, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 3,1 százalékos növekedésével – 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Az idén az év első kilenc hónapjában a költségvetési szférában 755 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 939 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében mintegy 4,8 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében – a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben – alacsonyabb lett a létszám, az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását kiszűrve.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan havi bruttó 180300 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 172200 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 202600 forint volt, ami tartalmazza az előző évre vonatkozó, januárban kifizetett egyhavi külön juttatást.
Január-szeptemberben a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 5,2 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az átlagot meghaladó mértékben, 17,8 százalékkal nőttek a keresetek az építőipar, 12 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 10,6 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint 10,5 százalékkal a kereskedelem, javítás gazdasági ágban. A KSH szerint a keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése, amit az is jelez, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedési üteme alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete júniustól már tartalmazza az egyhavi külön juttatás tizenketted részét. Így a költségvetési intézményeknél szeptemberben bruttó értéken 7,8 százalék, nettó értéken 5,5 százalék keresetnövekedés mutatkozott a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Az év első kilenc hónapjában a nettó keresetek átlagosan 2,2 százalékkal emelkedtek; ezen belül a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek, a költségvetési szervezeteknél pedig megegyeztek az előző évivel.
A nettó keresetek havi növekedési ütemének alakulásában meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése. A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 111900 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 143700 forint volt.
A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 190400 forintra nőtt, 8,4 százalékkal haladta meg az előző év január-szeptemberi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya 2007. január-szeptemberben átlagosan 5,3 százalék volt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.