Az MKIK a gazdaság dinamizálását sürgeti
A versenyszektor jövedelem pozíciója 61-66 milliárd forinttal romlik a 2008. évi költségvetés nyomán - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki növekedésorientált gazdaságpolitikai programot sürgetett 2009-től.
Parragh László a jövő évi költségvetést a 2006. évi kiigazító lépések logikus folytatásának tartja, amiben "semmi rendkívüli sincs"; véleménye szerint a folyamatok a 2006 nyarán elindított pályán haladnak. Hangsúlyozta azonban, hogy mielőbb szükség lenne egy növekedésorientált gazdaságpolitikai programra, mert egyelőre nem látszik, hogy 2009-től mi dinamizálná a gazdaságot.
A 2008-as költségvetés alapján az MKIK által készített elemzés szerint jövőre a GDP körülbelül 2,8 százalékkal bővülhet, a hiány pedig 2008 végére 11,6 százalékról 4-4,5 százalékra mérséklődhet. Az látszik, hogy a költségvetés erőteljesen támaszkodik az uniós források felhasználására, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy 2009-től mitől csökkenne a hiány az előírt 3 százalék alá – mutatott rá Parragh László. Az MKIK elemzése továbbá a kormány 2009-re előre jelzett 4,2 százalékos növekedési prognózisát is kétségesnek tartja. (Az MNB az augusztusi inflációs jelentésében 3,4 százalékos növekedést valószínűsített.)
A kereskedelmi kamara szerint a vállalkozások jövedelempozíciója 2008-ban várhatóan tovább romlik a minimálbér emelése miatt. Az MKIK elemzése szerint a minimálbér emelése havi 69 ezer forintra 70-75 milliárd forint összegű többletteherrel jár, a fejlesztési tartalékképzés 25 százalékos sávjának 50 százalékra emelése ugyanakkor 10 milliárdos nagyságrendű megtakarítást jelent. A szabályozóváltozások hatására a vállalati jövedelempozíciók mintegy 61-66 milliárd forinttal romolhatnak. (Ebben a számításban nem szerepel a maximum 50 millió forint árbevétellel rendelkezők társasági adókulcsának 16 százalékról 10 százalékra való csökkentésből származó megtakarítás.)
A vállalati szférát érintő költségvetési irányzatok számbavételéből kiderül, hogy jövőre 128,1 milliárd forinthoz férhetnek hozzá a vállalkozások az idei 117,5 milliárddal szemben. Emellett az elnök jelezte, hogy a kamara azt javasolja a kormánynak, hogy a beruházás-ösztönzési, valamint a kis-és középvállalkozói célelőirányzatot legalább az előző évi előirányzat 4 milliárd forintos szinten tartsák.
A kormány 2008-ra a költségvetési tervezés során 5,7 százalékos keresetnövekedést feltételez. Az elemzés szerint a személyi jövedelemadó bevételek 7,1 százalékkal emelkednek, amely – összhangban az Állami Számvevőszék elemzésével – 0,4 százalékos szja-terhelésnövekedést jelent.
Az adórendszer átalakításával kapcsolatban Parragh László kérdésre válaszolva elmondta: az alapelvekben, azaz abban, hogy az élőmunka-terheket csökkenteni, a fogyasztási típusú adókat pedig növelni kellene, egyetértés van. Amikor azonban a részletek kibontására kerül a sor, kiderül milyen korlátok vannak, mennyire szűk a mozgástér. Az adóteher minden adónemben nagyon magas, az emeléshez nincs mozgástér – mondta az elnök. Emiatt a kiadáscsökkentés lenne a megoldás – fűzte hozzá Parragh László.
Az MKIK elemzése továbbá megállapítja: az ÁSZ a versenyszférában a jövő évre 8 százalék körüli béremelkedés valószínűsít, amely jelentős többletbevételt hozhat a költségvetésnek. E megállapítását arra alapozza, hogy a béremelkedések az előző évi inflációt követik, és a 2007-es pénzromlás miatt nem zárható ki, hogy jövőre relatíve magas béremelést harcolnak ki ebben a szektorban.
A gazdaság kifehéredése az MKIK számításai szerint 160-200 milliárd forint többletbevételt hozhat a költségvetésnek, viszont a gazdaságnak is nagy terhet jelent: az ellenőrzési tevékenység túlzott kiterjesztése 15-20 milliárd forint többletterhet jelent. Ehhez 20-30 milliárd forintnyi többletterhet is hozzá lehet számolni a kamara becslése alapján, amely azoknak a napoknak a vállalati veszteségeit takarja, amit a cég vezetése illetve a pénzügyi apparátusa az üzleti tevékenység helyett az ellenőrzésekkel kapcsolatos tennivalókra fordít.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.