Magyar Bálint oktatási miniszter a kamarai követelésre reagálva arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati pozíciók elosztása széleskörű egyeztetések, alkuk eredménye. Fogadó késznek bizonyult viszont a miniszter a kamarai elnök egy másik javaslatára, amely szerint javítani kellene a szakképzésben a 9., 10. évfolyamon a szaktárgyak oktatásának arányát. A kamarai elnök szerint tarthatatlan az olyan szakképzés, amelyben két évig egyáltalán nem foglalkoznak a szakmával.

Bihall Tamás kamarai alelnök számottevő változásként értékelte, hogy kezdeményezésükre változott a vállalkozásoknál gyakorlati képzésben részesülő tanulók szerződéses viszonya. A kedvezőbb feltételek miatt néhány év alatt a korábbi három ezerről 23 ezerre bővült tanuló szerződést kötők száma.

Bihall Tamás rámutatott: a korábbi évek rossz gyakorlata miatt a fiatalok teljesen eltávolodtak a műhelyek, a gyakorlat való világától. Ezen változtathat a tanuló szerződések nagyobb száma. Ehhez tovább kellene egyszerűsíteni az adminisztrációt, illetve javítani a vállalkozások érdekeltségét.

Parragh László szerint reális célkitűzés, hogy két-három év alatt elérjék a 30 ezer tanuló szerződést. Szerinte a tanulószerződést kötő fiatalok 90 százalékának a szakma megszerzése után sikerül munkaszerződést is kötni. Azoknál, akik iskolai tanműhelyekben szerzik a gyakorlati ismereteket ez jóval alacsonyabb arány. A munkaadók legfőbb elvárása az önálló munkavégzési képesség, a gyakorlati jártasság, ez pedig leginkább a műhelyekben, a gyakorlatban sajátítható el.

A szakképzés – tisztelet a kivételnek – eltávolodott a gyakorlati igényektől, az iskolák kapacitásuk szerint és nem az adott régió álláshelyei alapján indították a képzéseket. A finanszírozási gyakorlat sem ösztönzött ennek megváltoztatására – hangsúlyozta Parragh.

Ezért javasolta, hogy a hiányszakmák oktatása magasabb támogatást kapjon, azoknál a szakmáknál pedig ahol túlképzés van, a képzettek nem tudnak elhelyezkedni, csökkentsék a támogatást.

Magyar Bálint szerint erre országosan egységes megoldást nehéz találni, mert a hiányszakmák és a túlképzés listája régiónként változik. A miniszter szólt arról, hogy a szakképzés valójában már az általános iskolában elkezdődik. A gyakorlatban jól hasznosítható szaktudást úgy szerezhetnek a fiatalok, ha már az általános iskolában hozzászoknak a lexikális tudás megszerzése helyett a problémafelvető és megoldó, a kérdéseket megfogalmazó és megválaszoló gondolkodásmódhoz. Az önálló problémamegoldás, a csoportban végzett munka készsége olyan követelmények, amelyek egyaránt szükségesek a munkaerőpiacon – jegyezte meg a miniszter.