2007. október. 27. 10:28 MTI Utolsó frissítés: 2007. október. 27. 08:52 Gazdaság

Dél-Korea bocsánatot kér Japántól Kim De Dzsung elrablásáért

Dél-Korea bocsánatot kér Japántól amiatt, hogy 1973-ban ügynököket küldött Tokióba, akik elrabolták a japán fővárosba menekült Kim De Dzsung dél-koreai ellenzéki vezetőt, a Nobel-békedíj későbbi kitüntetettjét, majd dél-koreai elnököt – jelentette szombaton egy meg nem nevezett külügyminisztériumi forrásra hivatkozva a Dong-A Ilbo című dél-koreai lap.

Szöul ezzel első ízben ismerte volna el, hogy köze volt az emberrabláshoz, jóllehet sok dél-koreai eddig is úgy hitte, hogy a bűncselekmény mögött a korábbi diktatórikus rezsim állt.

A dél-koreai titkosszolgálat (NIS) szerdán ismerte be, hogy elődjének (KCIA) ügynökei rabolták el 1973-ban Tokióban Kim De Dzsungot, Pak Csong Hi katonai diktátor fő politikai ellenfelét. Kim az 1971-es elnökválasztáson csekély különbséggel maradt alul Pakkal szemben, majd Tokióba menekült, miután a dél-koreai diktátor bevezette a statáriumot. A dél-koreai ügynökök egy tokiói hotelből rabolták el, és azt tervezték, hogy megölik, de az amerikaiak az utolsó pillanatban kimentették őt az emberrablók fogságából. Ezután visszavitték Dél-Koreába, ahol házi őrizetbe került.

Kimet 1997-ben választották elnökké. Ő volt az első dél-koreai ellenzéki vezető, aki hatalomra került. 2000-ben kapta meg a Nobel-békedíjat a demokrácia és az emberi jogok melletti elkötelezettségéért, főként pedig az Észak-Koreával való megbékélés érdekében tett erőfeszítéseiért.

Fukuda Jaszuo japán miniszterelnök indulatosan reagált a NIS szerdai beismerésére, mondván, hogy megsértették a szigetország integritását. A dél-koreai lap szerint Dél-Korea tokiói nagykövete a következő napokban találkozik Komura Maszuhiko japán külügyminiszterrel, és sajnálatát fogja kifejezni a történtek miatt. A hírt hivatalosan még nem erősítették meg.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Dobszay János 2025. április. 01. 09:30

„Hidat foglalni nem kell félnetek jó lesz...” – amikor Orbánnak még nem volt baja az Erzsébet híd elfoglalásával, sőt

A nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét, hidakat lezárni nem normális dolog – mondta Orbán Viktor az Erzsébet híd, majd több másik budapesti híd forgalmát megbénító múlt keddi tüntetésről. A szokásos közrádiós interjúban pedig azt is belengette, hogy ha folytatódnak a „hídfoglalós” demonstrációk, akkor a gyülekezési jog további korlátozásától sem riad vissza. Pedig volt idő, amikor még ő is megengedőbb volt a tiltakozások ezen formájával.