A kormány a jövő héten szerdán foglalkozik ezzel a témával, addig kellene megállapodni arról, hogy az eddigi konzultációk alapján, milyen javaslatok fogadhatók el.

A csütörtöki egyeztetésen Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára késznek mutatkozott arra, hogy tovább tárgyaljanak az áfa-emelésre vonatkozó munkaadói javaslatról. Ennek lényege, hogy ne a 15 százalékos kulcsot emeljék 20 százalékra, hanem kismértékben egyaránt emelkedjék a 15 százalékos és a 20 százalékos kulcs is. Ezzel fő vonalaiban a szakszervezetek is egyetértettek. Ugyancsak kész tárgyalni a kormány arról, hogy a házipénztár-adóra pontosan milyen szöveg vonatkozzon.

A munkaadói érdekképviseletek kérték azt is, hogy a szakértői tárgyaláson foglalkozzanak azzal, hogy a 15 százalékos eva ne 25, csupán 20 százalékra emelkedjen, illetve a minimálbér kétszereséhez rendelt járulékfizetési kötelezettség a tervezettnél - a munkáltatók számára - elfogadhatóbb formában lépjen életbe. Bár Katona Tamás szerint e kérdésekben nem tehet engedményeket a kormány, nem zárkózott el a további szakértői egyeztetéstől.

A szakszervezeti oldal szerint a tárgyalt törvényjavaslatok, így főként a munkavállalói, társadalombiztosítási járulék emelése, a szolidaritási járulék bevezetése, a gáz- és áramáremelés, az áfa-emelés olyan terheket jelent a dolgozóknak, hogy emiatt az intézkedések egészét elutasítják.

Wittich Tamás, a szakszervezeti oldal szóvivője elmondta: nem kívánnak részletes alkut kezdeni például arról, hogy az önkéntes pénztárakba tehermentesen teljesített munkaadói befizetések mértékét ne a kormány által javasolt módon a minimálbér 20 százalékában, hanem 60-80 vagy 100 százalékban határozzák meg, mert a javaslat elvileg elfogadhatatlan számukra. Elutasítják, hogy a pénztárakba történő munkaadói befizetések ösztönzését bármilyen módon is csökkentse a kormány.

Ugyanakkor határozott követelésük, hogy például a gázár-emelés szociális elvek szerinti kompenzációjára már az idén számíthassanak az érdekeltek. Úgy érzik, hogy a terheket aránytalanul nagyobb mértékben kívánják a munkavállalókra hárítani. A tervezett intézkedések közül elsősorban az áfa-emelés olyan, amelyet valamennyi fogyasztó megfizet. A 15 százalékos mérték 20 százalékra emelése viszont a szegényebbek fogyasztási kosarában jelent jelentős többletkiadást, ezért ezen is változtatni kell - hangsúlyozta Wittich Tamás.

Zs. Szőke Zoltán, a munkaadói oldal szóvivője azt próbálta érzékeltetni, hogy a jelenlegi államháztartási hiánnyal valamit tenni kell, ebben mindannyiuknak megvan a felelőssége. Ezért bizonyos feltételekkel tudomásul veszik a többletterheket jelentő intézkedések egy részét. A feltételek között szólt az áfa-emelés más formájáról, a kisebb eva-emelésről.

Az áfa-emelésnél tudomásul vennék a szeptember 1-jei hatályosságot, a többi adóemelésnél viszont a jövő év január 1-jei határidőt kérték a kormánytól. Tudomásul vennék ezzel a jövő év január 1-jei határidővel a 4 százalékos szolidaritási adót, az általuk javasolt alacsonyabb evát, a banki kamattámogatási járadékot, a házipénztár-szabályozás általuk javasolt módosított formáját, ha a kormány kimondaná ezen intézkedések átmeneti jellegét. Zs. Szőke Zoltán javasolta, mondják ki, hogy ezekre az intézkedésekre lehetőleg csak 2008. június 30-ig, de legkésőbb az államháztartási hiány a GDP 3 százalékos mértékének eléréséig lesz szükség.

Amit semmiképpen nem tudnak elfogadni, hogy a korábbi megállapodásoktól eltérően az egészségügyi hozzájárulást az idei év novemberét követően is fizetni kelljen. Ugyancsak tiltakoznak az elvárt minimális adó intézménye miatt, mert ez ugyanolyan forgalmi típusú, mint az iparűzési adó. Ez nem felel meg az európai uniós elveknek. A kormány már régóta ígéri, hogy ezzel nem terheli a vállalkozásokat.

A házipénztár-adó javaslatának formájával is gondjaik vannak - hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán. Elmondta: épp azokat a vállalkozókat hozza majd nehéz helyzetbe ez az adó, akiknek nem adómentes jövedelmet vesznek ki így a vállalkozásból, hanem a tényleges tevékenységükhöz szükséges a házipénztár. A kiskereskedelemben például egyszerűen teljesíthetetlenek a kormány által javasolt feltételek, ott természetes, hogy bizonyos pénzösszeg mindig a pénztárban marad. Ezért azt javasolják, hogy a napi házipénztár bevétel 3 százaléka, illetve napi 800 ezer forint adómentes legyen.