A müncheni Süddeutsche Zeitung mai száma arról ír, hogy a vita tárgya a majdan a Balti-tenger mélyén, Viborgtól a német partokig húzódó gázvezeték, amelyen keresztül Oroszország a Baltikumot és Lengyelországot kikerülve szállítana gázt Nyugat-Európába. A baltiak és a lengyelek attól félnek, hogy a gázvezeték a politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhat, Oroszország számára esetleg feleslegessé válhatnak a nevezett térségen át húzódó vezetékek, az oroszok bármikor elzárhatnák a gázcsapot, a nyugat-európaiak a Balti-tengeri vezeték révén mégsem maradnának gáz nélkül, s tranzitdíjat sem kellene fizetni.

Egyes lengyel politikusok a „lengyelek és a baltiak feje fölött kötött” német-orosz gázvezeték-megállapodást a hitleri Németország és a Szovjetunió között a lengyelek és a baltiak kárára létrejött Molotov-Ribbentrop-paktumhoz hasonlították.

A Balti-tengeri gázvezeték megépítésére német-orosz vállalatot hoztak létre, s a felügyelő bizottság elnöke Gerhard Schröder volt német kancellár. A vállalatban a többségi részesedést élvező orosz Gazpromon kívül csak a német E.ON Ruhrgas és BASF vesz részt, s eddig nem nagyon volt szó arról, hogy másokat is bevonnának a vállalkozásba. A szállításokat az új vezetéken 2010 táján indítanák be.

A Süddeutsche Zeitung név nélkül idézett egy gázmenedzsert, aki egyrészt megerősítette, hogy a németek valóban meg akarnak szabadulni a tranzitdíjtól, illetve nem akarják, hogy "útközben" bárki is megcsapolja a vezetéket. A menedzser úgy látja, hogy ezeket az előnyöket nem csorbítaná egy esetleges lengyel részvétel a Balti-tengeri vállalkozásban.