2005. november. 17. 09:17 Utolsó frissítés: 2005. november. 17. 09:20 Gazdaság

Átmeneti szabályok az áfázásban

Bár az általános forgalmi adó szabályai szűk mozgásteret hagynak a kulcsváltozásoknál a trükközésre, némi esély azért maradt. Kormányzati kalkulációk szerint mindent egybevetve jövőre összesen 166 milliárd forintot takaríthat meg a lakosság az 5 százalékpontos csökkentés révén.

Előrehozott áfacsökkentést hirdetve több áruházlánc vevőfogó kampányba kezdett, azt állítva, hogy a 25 százalékos általános kulcs januártól esedékes 5 pontos mérséklésének előnyeit náluk már most élvezhetik a vásárlók. Ez így persze blöff, hiszen egyetlen cég sem teheti meg, hogy kénye-kedve szerinti áfakulcsot számítson fel. Ha a vevő ellenőrzi a számlát, az ideieken csak 25 százalékos kulcsot találhat (kivéve természetesen az 5 és a 15 százalékos kulcsú termékekét és szolgáltatásokét, továbbá az október 1-jétől valóban 20 százalékos kulcsú üzemanyagokét). Persze a kereskedők trükközhetnek úgy is, hogy a számlán nem alulról (a nettó összegre), hanem felülről (a bruttóból levonva) jelzik az áfa összegét, s így az valóban 20 százalék. Csakhogy januártól alulról lesz 20 százalékos a mérték, ami felülről 16,67 százalék. Lehetséges persze, hogy az áfával akciózó kereskedők valójában árengedményt adnak, a vevő számára pedig édes mindegy, hogy áfában vagy árban kap-e a kedvezményt.

Az áfatörvény pontosan előírja, milyen esetben melyik kulcsot kell alkalmazni. A főszabály szerint a 20 százalékosat azokban az esetekben, ha a teljesítés (azaz az értékesítés, szolgáltatás) időpontja 2005. december 31-e utáni. Kivétel ez alól az úgynevezett folyamatos teljesítés (például az áram- és a távközlési szolgáltatás), illetve ha a rendszeresen ismétlődő szállításért időszakos (például kéthetes) elszámolásban állapodnak meg a szerződő felek - hívta fel a figyelmet Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke.

Folyamatos teljesítés esetén az átállásnál attól függ az alkalmazandó áfamérték, hogy számlálóleolvasással vagy másként mérik-e a fogyasztást. Az előbbire tipikus példa a villanyóra. Az áramdíjra a 20 százalékos kulcsot első alkalommal akkor lehet felszámítani, amikor a teljes leolvasási időszak 2005. december 31-ét követi. A lakosságnak tehát az lenne az előnyös, ha január 1-jén csengetnének be az óraleolvasók, de sokkal valószínűbb, hogy a szokásos ritmus szerint mondjuk 5-én vagy csak 10-én jönnek. Ezért ne lepődjön meg a lakástulajdonos, ha a januári öt, illetve tíz nap fogyasztását is még 25 százalék áfával növelten kell megfizetni.

Más a helyzet, ha nincs számlálóleolvasás. Jellemzően ilyen például a vezetékes és a mobiltelefon vagy az internetszolgáltatás, amelyeknél napra-percre pontosan tudja a szolgáltató, hogy ügyfele mikor mennyit telefonált vagy szörfözött a világhálón. Ilyenkor a 2005-ös tételekre még a 25 százalékos, a 2006-osokra pedig a 20 százalékos kulcsú áfát kell felszámítani. Ha viszont a januári internet-előfizetést már decemberben kiszámlázzák, és a díjat még 2005-ben ki is kell fizetni, 20 százalékos, nem pedig 25-ös áfa rakódik az összegre, miután maga a teljesítés a módosítás hatálybalépését követő időszakra esik.

Hasonló szabályok vonatkoznak az újságokra is. A napilapok áfája - függetlenül attól, hogy előfizetésben vagy standon, pályaudvaron, közértben értékesítik-e - januártól 15 százalékról 5-re csökken, a hetilapoké és más újságoké ettől az időponttól csak előfizetésben, minden más esetben csak jövő júliustól lesz ennyi. Az 5 százalékos kulcsot már 2005-ben is alkalmazni kell, ha az előfizetés 2006-ra szól, abban az esetben pedig arányosítani, ha részben az idei, részben a jövő évre esik.

A rendszeresen ismétlődő tevékenységeknél az időszakos elszámolás szabályai szerint kell eljárni. Ha például egy sörgyár kétnaponta szállít egy sörözőnek, de szerződésük szerint kéthetente, péntekenként fizet neki a vevő, és az elszámolási időszakból egy hét átnyúlik januárra, még az erre eső szállításokat is 25 százalékos áfával kell elszámolni. A szállítónak és a vevőnek persze bármikor jogában áll módosítani a szerződést, akár szóban is - hívta fel a figyelmet Vadász Iván -, tehát elszámolhatnak december 31-én, hogy aztán januártól már az alacsonyabb kulccsal indítsák újra az órát. Cégek között egyébként nincs nagy jelentősége a kulcsátállításnak, hiszen többségük továbbhárítja, leírja vagy visszaigényli a kifizetett áfát.

A kulcsmérséklés akkor húsbavágó, ha nagy tételről és magánszemélyekről van szó, a lakásvásárlásnál például nagyot lehet bukni, de nyerni is. Ne várjon semmit az áfamérték csökkentésétől a vevő, ha bruttó árban állapodott meg az ingatlanforgalmazóval. Ilyenkor ugyanis a szerződésben szereplő eredeti összeget kell fizetni, függetlenül attól, hogy az előlegekből mekkora részt kell 2006 januárjától leperkálnia. Jól jár viszont az eladó cég, amelyik lenyelheti az 5 százalékpontos kulcskülönbözetet. Ha viszont a szerződés az összeget nettó ár plusz áfa bontásban részletezi, a 2005-ös előlegeket 25 százalékos, a 2006-osakat pedig 20 százalékos áfával kell növelni. Ha valaki mostanában vág bele egy lakásvásárlásba, úgy úszhatja meg a magasabb kulcsot, ha nem előleget, hanem foglalót fizet, ennek ugyanis nincs áfája. Máskülönben az év végéig kifizetett összegeket utólag már nemigen lehet manipulálni, miután a végszámlában is az előleg esedékessége időpontjában érvényes áfakulccsal kell számolni. Nem megoldás a sztornírozás sem, mivel az új számlán is az eredeti számlával azonos időpontot és az akkor érvényes kulcsot kell szerepeltetni. A mostanában esedékes előleg januárra halasztására azonban található ürügy, főleg ha ezt az eladó likviditási helyzete megengedi, és különben is - miként most a lakáspiacon - vevője kedvét keresi.

A Pénzügyminisztérium kalkulációi szerint a felső áfakulcs mérséklésével 2006-ban összesen 225 milliárd forinttal több marad a lakosság zsebében, miután azonban a regisztrációs és a jövedéki adóban ellentételezik a kulcscsökkentést, ténylegesen 166 milliárd forintnyi lesz a többlet. Oszkó Péter, a Deloitte Rt. szakértője szerint sokat foghatnak az átálláson az autókereskedők, ha az idén nagy mennyiségben hoznak be az országba járgányokat, s ezekre még 2005-ben kifizetik a vámot, de csak jövőre helyezik forgalomba és adják el a kocsikat, így a regisztrációs adót már nem terheli az amúgy is csökkentett mértékű áfa. Profiltól függetlenül érdemesnek tartja Oszkó, hogy a cégek ajándék utalványokat adjanak, hiszen ezek az ideinél többet érnek, ha 2006-ban váltják be őket.

MOLNÁR PATRÍCIA

zöldhasú
Hirdetés