,,Néhány kavics kikerült a hátizsákból" - jellemezte sejtelmesen a HVG érdeklődésére Szabó László, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője a múlt heti pénz- és tőkepiaci fejleményeket. Két nap alatt, múlt csütörtökön és pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX összesen 8,3 százalékkal, 20 ezer pont közelébe zuhant. Egyetlen nap alatt a tőzsdeindex eddig csak egyszer veszített - pontértékben - többet a csütörtöki 1163 pontos esésnél: 1997 októberében, a távol-keleti válság kirobbanásakor (1292 pontot). Most az éves állampapírhozamok 0,1-0,35 százalékponttal, 6,05-6,6 százalékra ugrottak, miközben a forint jelentősen gyengült a hazai bankközi devizapiacon: pénteken délután már több mint 254 forintot kellett fizetni az euró egységéért, a két nappal korábbinál 5 forinttal többet. Bár hétfőn a tőzsdeindex és a forint is ledolgozott veszteségéből - a BUX 2,2 százalékkal zárt magasabban, a hazai valuta euróárfolyama pedig 251,5 forintig is erősödött -, nem kizárt, hogy vége szakad a hazai részvények eddigi látványos drágulásának, valamint az állampapírhozamok esésének.

Nem csak a magyar piac szenvedett el ugyanis csapást, hanem valamennyi úgynevezett másodvonalbeli gazdaságé, mint például a lengyel, a cseh és a szlovák, amelyek értékpapír- és devizaárfolyamai alapvetően aszerint alakulnak, hogy a világ pénz- és tőkepiaci passzátszelét fújó nagy külföldi intézményi befektetők (bankok, biztosítók, befektetési és nyugdíjalapok) hogyan viszonyulnak az elitgazdaságokhoz (Egyesült Államok, Japán, a fejlett EU-tagállamok). A múlt héten például azért csináltak hátraarcot e befektetők, mert úgy találták, az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Board (Fed) tovább emelheti jelenleg 3,75 százalékos irányadó kamatát, miközben annak is egyre nagyobb esélyt adtak, hogy az EU jegybankja, az Európai Központi Bank (ECB) is felfelé módosítja közel két és fél éve 2 százalékon befagyasztott alapkamatát.

A kelet-közép-európai tőzsdemutatók közül a BUX veszített a legtöbbet. Igaz, azért is adhatták el jó szívvel a külföldiek magyar részvényeiket, mert az idén azokon keresték messze a legtöbbet a régióban. Miközben a BUX az év elejétől a múlt csütörtöki nyitásig a másfélszeresére nőtt, addig a varsói börzebarométer 23, a prágai pedig 34 százalékkal emelkedett. Globális tőkekivonásnál azonban még az olyan hírek sem hatnak tompítóan, mint hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint a magyarországi éves infláció szeptemberben az energiaárak megugrása ellenére is csak 3,7 százalék lett, 0,2 százalékponttal alacsonyabb a piaci várakozásoknál, és ami még ennél is kedvezőbb: a maginfláció 1,5 százalékos történelmi mélypontra esett. Mint ahogy hiába kapott pénteken a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. és az egynegyednyi tulajdonában lévő horvát Industrija Nafte d.d. zöld utat a bosnyák kormánytól ahhoz, hogy 5,1 millió euróért felvásárolja az állami Energopetrol kétharmadát, átvállalva egyúttal a cég 30 millió eurós adósságát, a Mol-részvények a hét utolsó napján több mint 2,5 százalékkal, 20 ezer forint alá olcsóbbodtak.

Éppen a világpiaci energiaárak emelkedése által felfokozott inflációs veszélyek miatt kényszerülhet monetáris szigorításra a Fed és az ECB. Az USA például múlt pénteken jelentette be, hogy szeptemberben 1,2 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex - ennél nagyobb mértékű egyhavi pénzromlásra negyedszázada nem volt példa. "Az elmúlt hetekben a befektetők komolyan aggódni kezdtek amiatt, hogy a csaknem két éve tartó kedvező világgazdasági csillagállás - erős gazdasági növekedés, emelkedő nyersanyagárak, viszonylag alacsony infláció - megváltozik, az utóbbi rovására" - mondta a HVG-nek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. vezető elemzője. Az inflációs nyomás fokozódása miatt pedig folytatni kell a kamatemelést - tette egyértelművé a Fed legfrissebb jegyzőkönyvében. Meg is ugrottak az amerikai állampapírhozamok, a tízéves sorozatot például már évi 4,5 százalékos szintért lehetett elvinni. Ez alig 2 százalékkal kevesebb a magyar állampapírokénál, ami már nem elégséges prémium ahhoz, hogy a külföldi befektetők vállalják a kamat- és árfolyamkockázatot.

Márpedig a magyar gazdaságot az invesztorok már jó ideje felettébb rizikósnak tartják a költségvetés és a folyó fizetési mérleg nyakló nélkül növekvő ikerdeficitje miatt. Amíg azonban a hozamkülönbség vonzó, az elérhető részvényárfolyam-nyereség pedig magas volt, mit sem törődtek mindezzel. Jó példa erre Duronelly szerint, hogy a magyarországi forint- és állampapírpiacon 2003-ban végigsöprő válság idején is szépen drágultak a részvények. Most azonban, amikor a befektetők megszimatolták, hogy az amerikai értékpapírokon többévi szünet után ismét szépen kereshetnek, egyből kényesek lettek a kedvezőtlen magyar makrogazdasági hírekre. "Hegymenetben mindig a növekedést nézik, lejtmenetben viszont az egyensúlyt és a stabilitást" - jellemezte Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője a befektetői attitűdöt. Így amikor gyorsan pénzhez akarnak jutni, elsőként a legingatagabb helyekről mentik a menthetőt. Duronelly a külföldiek magyarországi reakcióiból arra következtet, hogy a befektetők zöme rövid távú spekuláns volt, s az általuk idehozott forró tőke kivonása a kevésbé likvid magyar piacon hirtelen nagy árfolyammozgást idézett elő.

Rendkívül rossz egybeesés, hogy pont akkor indult meg a világméretű tőkekivonás, amikor a Gyurcsány-kormánynak színt kellett vallania autópályapénz-elszámolási trükkjeiről, aminek következtében a büdzsé idei és jövő évi hiány-előirányzata is nagyobb lett a - ráadásul sokadszorra módosított - deficitcélnál, ez viszont egyszersmind az euró egyszer már példátlan módon elhalasztott bevezetésének legújabb, 2010-es dátumát is kérdésessé tette. Bár Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn visszakozott, kérdés, nem túl késői-e a kompromisszum, aminek realitása ráadásul az elmúlt évek ígéretmegszegéseinek fényében erősen kétséges.

Elemzők egyébként azt feltételezik, hogy még nem jött el a pénz- és tőkepiaci trendforduló. "A múlt heti események csak azt mutatták meg, hogy ha majd egyszer valóban megváltozik a széljárás, akkor annak mi lesz az oka" - véli Duronelly. Szerinte a forint árfolyama hullámozhat, míg az állampapír-piaci hozamesésnek egy időre búcsút lehet mondani, ami újabb rossz hír a tetemes hiányának finanszírozást kereső költségvetésnek. A részvények a mostani korrekció után akár drágulhatnak is, annyival azonban valószínűleg nem, mint az elmúlt két és fél évben. Már csak azért sem - tartják elemzők -, mert a tavaszi országgyűlési választások közeledte óvatosságra inti a befektetőket.

CSABAI KÁROLY