Egyebek között a cégköltségen pénzelt kenyai vadászatokat és a hasonló luxusjuttatásokat célozták meg a koalíciós pártok, amikor még június végén megszavazták, hogy szeptember 1-jétől a jelenleginél több társadalombiztosítási (tb) járulékot kelljen fizetni az adóköteles természetbeni juttatások után. Ettől kezdve ugyanis már nem a juttatás összegére, hanem annak 44 százalékos személyi jövedelemadóval (szja) növelt értékére rakódik a 29 százalékos tb-járulék - mindkét közterhet változatlanul a munkaadó fizeti.

Mostanra úgy tűnik, hogy a törvénymódosítás során sikerült sörétes puskával lőni. Túl sokakat talált el ugyanis a lövedék, ezúttal nemcsak a csípőből kontrázó Fidesz, hanem adótanácsadók, a munkaadói, sőt a munkavállalói érdekképviseletek szerint is. Pedig a módosítás szorgalmazói abból a vitathatatlan tényből indultak ki, hogy túlságosan is előnyös, ha bér helyett természetben adják a javadalmazást, s ezt egy szűk réteg, az amúgy is jól fizetett menedzserek élvezik. Míg ugyanis 100 forint nettó bérre - a jövedelem összegéhez igazodó adókulcs függvényében - 94,9-175,3 forint munkavállalói és munkáltatói közteher rakódik, ugyanilyen mértékű természetbeni juttatás jelenleg csak 76 forintjába, de szeptembertől is legfeljebb 88 forintjába kerül a munkáltatónak (lásd táblázatunkat). Menedzseri körökben előfordul, hogy a család tengerentúli utazásának vagy éppen a gyermekek külföldi tanulmányainak finanszírozását kérik prémium helyett. Mások ékszerre, drágakőre, műtárgyra beváltható utalványt, golfpályabérletet kapnak természetbeni juttatásként, de olyan is volt, aki munkáját több millió forint értékű lóval kérte honorálni.

Nem túl gyakori, hogy egy adóztatási és járulékoltatási kérdés megítélésében azonos legyen a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek álláspontja. Hogy ezúttal mégis erről van szó, nem pusztán abból fakad, hogy mindegyik oldalnak borsódzik a háta a szigorításoktól, pláne ha azok év közben lépnek be. "Nem tisztességes" - summázta véleményét a HVG-nek Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. Rolek Ferenc, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának soros elnöke szerint pedig a változtatás a tervezés és a gazdálkodás kiszámíthatóságát ássa alá.

Nem nyugtatja meg őket a Pénzügyminisztériumnak (PM) az az ellenérve sem, miszerint továbbra is csaknem százféle jogcímen adható adó- és járulékmentes természetbeni juttatás. Egyre több cég alkalmazza ugyanis az úgynevezett cafeteria-rendszert, azaz csomagban kínálja a természetbeni juttatásokat, s ezek közül meghatározott kereteken belül saját belátásuk szerint választhatnak a munkavállalók. "A csomagban adóköteles juttatások is lehetnek, miután a keret általában bruttó összegre szól, azaz nemcsak a juttatás értékét, hanem az arra rakódó közterheket és a munkáltató által fizetendő (például utalványok utáni) jutalékot is tartalmazza" - mondta a HVG-nek Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers Kft. (PwC) adótanácsadó vezető menedzsere. Hozzátéve: a módosítás igazságtalan is, mert aki augusztus végéig vesz igénybe adóköteles természetbeni juttatást, nagyobb értékhez juthat, mint az, aki szeptembertől, vagy ez utóbbié a cégnek kerül többe. Az adótanácsadó szerint az is kalamajkát és többletköltséget okoz, hogy a juttatások elszámolásához módosítani kell a számítógépes programokat, ráadásul nem lesz egységes a tb- és a munkaadói járulék alapja.

Széles rétegeket érint a változtatás - hangsúlyozta Rolek, utalva arra, hogy sok vállalat kollektív szerződése vagy belső szabályzata szerint a törzsgárdatagság után értékesebb ajándék, karácsony előtt vagy jelentős cégesemények alkalmával nagyobb összegű utalvány, vacsora dukál, s ezek az adóköteles csomagba tartoznak. Mint ahogy a luxusnak igazán nem nevezhető munkahelyi ásványvízjuttatás is. Az érdekvédők azt is nehezményezik, hogy a kormány elfelejtette megjáratni a módosítást az OÉT fórumain, holott ez kötelessége lett volna. "Sunyi, álságos módon szavazták meg a koalíciós pártok képviselői az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény elfogadásakor a költségvetési bizottság utolsó pillanatban benyújtott pár szavas módosítását" - idézte fel a történteket a HVG-nek Tállai András fideszes képviselő, az Orbán-érában a PM politikai államtitkára. Szerinte a kormány vizet prédikál, és bort iszik, mert miközben versenyképességet javító intézkedésekről papol, a munkáltatói terhek növelésével rontja a vállalkozások versenyképességét. A válasszal az MSZP sem maradt adós, s közleményében hazugnak, demagógnak, az embereket félrevezetőnek nevezte a Fidesz-képviselők "hetek óta tartó akcióit, amelyekben valamennyi természetbeni juttatás megdrágításáról beszéltek, holott csak az adókötelesek kerülnek többe".

Egyik kormánynak sincs azonban mit a másik szemére vetni. A reprezentációt például éppen a Fidesz regnálása alatt, 2001-től tették egy csapásra 55 százalékkal költségesebbé, azóta - meglehetősen szűk kereteken felül - 44 százalék szja és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli ezeket a kiadásokat. Az is kétségtelen, hogy ára van az szja-kulcsok mérséklésének, amit a különböző kedvezmények lefaragásában kell megfizetni. Mindenesetre most a Fidesz augusztus 30-ára a parlament költségvetési bizottsága rendkívüli összehívását kezdeményezi annak érdekében, hogy visszaállítsák az adóköteles természetbeni juttatások szabályait, miután a hónap elején ez ügyben tett négypárti egyeztetési kísérletük sikertelennek bizonyult.

Az intézkedés miatt éves szinten akár 10-20 milliárd forinttal is növekedhetnek a munkaadók költségei - véli Rolek. A PM viszont, mint Karácsony Imréné helyettes államtitkár a HVG-t tájékoztatta, az idén csak 1,5 milliárd forinttal, jövőre pedig - a természetbeni juttatások utáni 26 milliárd forint szja-bevételre alapozva - 7,25 milliárd forinttal több tb-bevétellel kalkulál. Addigra persze a munkáltatók is az új előírásokhoz igazíthatják jóléti szabályzataikat. Erre alighanem rá is kényszerülnek, ha a parlament áldását adja arra a PM-elképzelésre, hogy az összes bérköltségnek legfeljebb a 15 százalékát lehessen adómentes juttatásként adni, s ez személyenként ne haladja meg az évi 500 ezer forintot (ebbe a csomagba a tervek szerint nem tartozna bele az étkeztetés és a munkába járás támogatása). "Megértem, hogy a PM meg akarja szüntetni a visszaéléseket, az adó- és a járulékelkerülési lehetőségeket, azaz azt szorgalmazza, hogy lehetőség szerint bérben fizessék ki a javadalmazásokat, ezért nem is vitatkozom a 15 százalékos limittel" - reagált a tervre Rolek. Ugyanakkor úgy véli, hogy a tárcának meg kellene elégednie a vállalati szintű szabályozással, s már a túl sok adminisztráció miatt is ellenzi a fejkvótát.

Nem vert fel nagy port egyelőre az az anya-leányvállalati kapcsolatokat érintő szabálymódosítás, amely szintén szeptember 1-jétől hatályos, és ugyancsak a nem pénzbeli juttatásokhoz kötődik. Eszerint például a külföldi anyavállalat által a hazai leányánál dolgozó munkavállalónak juttatott részvényopció után ezentúl a 38 százalék szja mellett még 29 +12,5 százalék tb-járulékot is kell fizetni (a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot persze csak annak, aki nem érte még el a 2005-ben érvényes 6 000 600 forintos jövedelemplafont). Valamennyi közteher az opcióban részesülőre hárul, de a leányvállalat átvállalhatja a 29 százalék tb-t. Augusztus végéig a munkavállaló szja-t és - az összesen 41,5 százalék tb-járulék helyett - 11 százalék ehót fizetett. Így aztán nem csoda, hogy ott, ahol a magyar munkáltató nem akarja vagy nem tudja átvállalni a 29 százalékos többletterhet, ha tehették, előrehozták az opció lehívását.

MOLNÁR PATRÍCIA