Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!MNB: a vártnál nagyobb kamatcsökkentés
A Monetáris Tanács a vártnál nagyobb mértékben, 50 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn.
| Eséssel reagált a forint |
Gyengülni kezdett a forint a vártnál nagyobb mértékű, 50 bázispontos jegybanki kamatcsökkentés bejelentése után. Az euróval a 244,25/35 forinton kereskedtek, míg a bejelentés előtt 243,70 forint körül állt a kurzus. A forint 21 bázisponttal 13,48 százalékra csökkent a +/- 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán. Reggel az euróval az 243,60/80 forinton, pénteken délután pedig 243,60/67 forinton kereskedtek. |
A Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció kedvezően alakult a közelmúltban, és a következő évekre vonatkozó kilátások is jók - áll a tanács közleményében. A tartós tendenciákat tükröző maginfláció csökkenésében a tanács szerint meghatározó szerepet játszott a stabil árfolyam mellett a fokozott importverseny belföldi árakat fegyelmező hatása, illetve a fogyasztási kereslet visszafogott növekedése.
Ez év végén az infláció várhatóan a korábban kitűzött 4 százalékos inflációs célnál mintegy fél százalékponttal alacsonyabb lesz - írja közleményében a tanács. 2006-ban a kedvező tendenciák tovább folytatódnak, az MNB előrejelzése szerint az infláció a bejelentett áfa-csökkentések közvetlen hatását figyelmen kívül hagyva is a célsáv alsó felében lenne; ezt átmenetileg tovább mérsékli az áfa-csökkentés egyszeri hatása. Ezt követően az infláció várhatóan a 3 százalékos középtávú cél körül fog alakulni, a kilátásokat azonban jelentős bizonytalanság övezi.
A kormány által nemrég bejelentett intézkedések várhatóan nagymértékben érintik majd az inflációs, konjunkturális és egyensúlyi folyamatokat. A kormányzati intézkedések elsősorban a lakossági fogyasztás élénkítésén keresztül járulnak hozzá a gazdaság gyorsabb növekedéséhez, ugyanis a csomag számos olyan elemet tartalmaz, amely várhatóan emeli a lakosság reáljövedelmét - írja a tanács.
Eközben a konjunktúra külpiaci tényezőiben stabil növekedésre számít a Tanács. Az export és a vállalati beruházások a stabil konjunkturális kilátásokkal összhangban továbbra is egyenletes ütemben növekednek majd. A magasabb fogyasztási pálya, illetve a hosszú távú trendnél valamivel gyorsabb gazdasági növekedés a keresleti oldali inflációs nyomás erősödését valószínűsíti.
Kínálati oldalon a kép némileg összetettebb - olvasható a tanács indoklásában. Bár a bejelentett minimálbér-emelés 2006-ban jelentkező hatásait nehéz megjósolni, az elmúlt években megfigyelhető bérinfláció-mérséklődés – átmeneti megtorpanás után – várhatóan tovább folytatódik. 2007-től a munkapiacon ismét a dezinflációs tényezők válhatnak meghatározóvá, amennyiben a tervezett adócsökkentések mérséklik a munkaköltségeket.
| Az MNB a "bátrabb" megoldást választotta? |
A piacénál optimistább jegybanki inflációs prognózissal indokolták az elemzők a Monetáris Tanács hétfői 50 bázispontos kamatcsökkentését, akik az év végéig az alapkamat további 50 bázispontos mérséklését valószínűsítik. Pintér András, az Inter-Európa Bank Rt. vezető elemzője szerint a jegybank a "bátrabb" megoldást választotta a kamatcsökkentéssel. Emlékeztetett rá, hogy a piac meglehetősen megosztott volt a kamatvágást illetően, a 25 bázispontos mérséklést várók mellett nem kevesen számítottak arra, hogy a Monetáris Tanács 50 bázispontos kamatcsökkentésről határoz - az állampapírpiacon például huzamosabb ideje a nagyobb mértékű kamatcsökkentést árazták be. Barcza György, az ING Bank vezető elemzője szerint szeptemberben további 25 bázispontos, november-decemberben pedig még egy 25 bázispontos kamatcsökkentés várható, ami azt jelenti, hogy az év végén 5,75 százalékra süllyed a jegybanki alapkamat. |
Ugyanakkor számottevő bizonytalanság is övezi a 2006-2007-re vonatkozó kilátásokat - írja a tanács közleménye. Nem körvonalazódott még, hogyan kívánja a kormány ellentételezni az elkövetkező években az intézkedéscsomag költségvetési egyensúlyt rontó hatását. Valódi kiigazítás hiányában számottevően és tartósan magasabb költségvetési keresleti hatásra és folyó fizetési mérleg hiányra lehet számítani, ami a befektetői megítélésre gyakorolt potenciálisan negatív hatásán keresztül közvetett inflációs és stabilitási kockázatot jelent - teszi hozzá a tanács.
A Monetáris Tanács szerint kulcsfontosságú, hogy az elkövetkező évek költségvetéseinek tervezése és végrehajtása során a nemrég bejelentett intézkedések ellentételezésére a pénzügyi piacokat is megnyugtató módon kerüljön sor. Ebben az esetben csak a fiskális intézkedések közvetlen inflációs hatásai érvényesülnek, és a 2006-os átmeneti csökkenés után az infláció 3 százalék közelében alakulhat.
Az év eddig eltelt időszakában a gazdaság egyensúlyi pozíciója javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet hatását ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt.
A forinteszközöktől elvárt kockázati felár mérséklődése az elmúlt egy évben lehetőséget nyújtott arra, hogy a Monetáris Tanács a javuló inflációs tendenciáknak megfelelően csökkentse irányadó kamatát. A feltörekvő piacokkal, és különösen a régióval kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságnak az elmúlt hónapokban kialakult, kiemelkedően magas szintje mellett azonban számolni kell egy kedvezőtlen fordulat kockázatával is, amit felerősíthetnek a tartós egyensúlytalanságot tükröző hazai mutatók is.
A kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenésének közvetett inflatorikus hatásán túl más folyamatok is vezethetnek a most előre láthatónál magasabb inflációhoz. Ezek közül a Monetáris Tanács elsősorban a fogyasztás gyorsabb növekedését, valamint a minimálbér-emelés hosszabb távon tovagyűrűző, bértorlódási hatását tekinti kiemelt kockázati tényezőnek. Alacsonyabb inflációhoz vezethet másfelől, ha az áfa-csökkentés árszintmérséklő hatása beépül az inflációs várakozásokba.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
