A magyarok a bankbetétet kedvelik
A GfK befektetési barométer idén is azt mutatja, hogy az európai magánbefektetők jobban tartanak a kockázattól, mint egyesült államokbeli társaik: míg az Atlanti-óceán keleti partján a kockázattal alig járó betéti befektetések, addig a tengerentúlon továbbra is a tőzsdei értékpapírok kedvel-tebbek – állapítja meg a GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal Europe legfrissebb tanulmánya.
Az egyes háztartások magánvagyonát firtató kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy jelenleg az amerikai háztartások anyagi helyzete a legjobb: a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy háztartásának magánvagyona meghaladja az 50 ezer dollárt. A sorban jelentősen lemaradva követi őt Nyugat-Európa, ahol a válaszadóknak már csak 14 százaléka adott számot hasonló vagyoni helyzetről.
Ami viszont meglepő, hogy a saját bevallása szerint 25 ezer eurót meghaladó vagyonnal rendelkező válaszadók 4 százalékos aránya Magyarországon magasabb a közép-európai 2 százalékos aránynál. A 25 ezer eurónál nagyobb vagyonnal rendelkező magyar háztartások aránya egyébként a korábbi időszakokkal összevetve 4 százalékon stagnál; a legalacsonyabb – 2 százalékos – értéket 2002 őszén érte el.
A meglévő befektetésekre vonatkozó kérdésre adott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az európaiak többsége – a korábbi évekhez hasonlóan – a kockázatmentes megtakarítási formákat részesíti előnyben szemben a merészebb „újvilággal”. Általában elmondható, hogy a nyugat-európaiak megtakarítási kedve változatlan – ebben a térségben a legalacsonyabb a semmiféle befektetést nem eszközlők aránya.
A magánbefektetők többsége továbbra is óvatos: 37 százalékuk fektette pénzét kockázatmentes, de eh-hez mérten viszonylag alacsony hozamot kínáló rövid lejáratú betétekbe, 13 százalékuk pedig életbiztosításba.
Ezzel ellentétben az amerikaiak legszívesebben továbbra is részvénybe fektetik pénzüket, különösen a 2004 őszi adatok fényében, amikor is egy enyhén csökkenő tendencia indult el: amíg akkor még minden második amerikai nyilatkozott úgy, hogy pénzét részvényekben, illetve részvényalapokban tartja, most csupán 40 százalékuk adott hasonló választ.
Közép- és Kelet Európában kiemelkedően magas – 66 százalék – azoknak az aránya, akik pénzüket nem fektették egyik befektetési típusba sem. A befektetők közül a legtöbben – a válaszadók 19 százaléka – itt is rövid lejáratú betétekbe invesztáltak.
Magyarországon a helyzet hasonló képet mutat: a befektetést egyáltalán nem eszközlők aránya eléri a 72 százalékot. Ezt követik a rövid lejáratú betétekbe invesztálók 10 százalékkal, bár az ezt a megtakarítási formát választók aránya majdhogynem felére esett vissza a tavalyi év őszéhez képest (amikor 18 százalékot ért el).
A pénzüket rövid lejáratú betétekbe fektetők aránya idén közel azonos a 2003 tavaszán mértekhez. A második helyet a megtakarítási formaként az életbiztosítást választók foglalják el 7 százalékkal.
A legkedveltebb befektetési formák nem sokban térnek el a gyakorlattól. Az Egyesült Államokban tíz megkérdezett közül három preferálná a tőzsdei értékpapírokat (részvényeket, részvényalapú befektetési alapokat), amennyiben „lehetősége lenne 50 ezer dollárt a különböző befektetési típusok között felosztani”.
Nyugat-Európában ezeknek a tőzsdei értékpapíroknak a kedveltsége ettől messze elmarad, csupán 13 százalékot tesz ki. Itt továbbra is a biztonságos rövid lejáratú betétekbe fektetnének leginkább a megkérdezettek. Közép- és Kelet-Európában némileg magasabb arányt (11 százalék) mutat a kötvények kedveltsége a többi vizsgált régióhoz képest.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.