Valamennyien kiemelték, hogy az EU korábbi bővítésekor tapasztalt negatív hatások, sokkok ebben a körben nem jelentkeztek, amit a bővítés jobb előkészítettségével és a kedvező világgazdasági helyzettel indokoltak.

Egyetértettek abban is, hogy az EU éppúgy nyertese a csatlakozásnak, mint az új tagok. A mezőgazdaságban jelentkező problémák ellenére az agráriumot is a csatlakozás fő nyertesének nevezték a támogatások bővülése miatt. Elismerték azonban, hogy az erősödő verseny miatt több közép méretű cég kényszerült bezárni termelőkapacitásait.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató és Informatikai Intézet elnöke a verseny miatt megszüntetett kapacitásokkal összefüggésben hangsúlyozta, hogy egyes területekről kivonult, más országokba települt a tőke, több ágazatot is nehéz helyzetbe hozott. Ide sorolta a textil-, a hús- és a tejipart. "A másik oldalon azonban még több tőke áramlott az országba" - tette hozzá, a magasabb hozzáadott értéket előállító szektorokat említve, köztük a feldolgozó-, a gépipart, a pénzügyi területet és a logisztikát. Hozzátette azonban, hogy ezek a folyamatok nem 2004 május 1-jén, hanem évekkel korábban kezdődtek.

Vértes András azt is fontosnak tartotta, hogy a csatlakozás miatt pozitívabbá váló nemzetközi megítélés közrejátszott a stabilabb forint kialakulásában és a tőzsdei árfolyamok szárnyalásában.

Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa arra is felhívta a figyelmet: bár szerencsés időben, jó világgazdasági kilátások mellett került sor a bővítésre, "olyan közösséghez csatlakoztunk, amelyik számos belső problémával küzd" - mondta, ide sorolva a demográfiai és munkaerőpiaci feszültségeket.

Bartha Attila említést tett arról, hogy Magyarországnak nem sikerült olyan mértékben kihasználni a csatlakozás adta előnyöket, mint egyes szomszédos országoknak. Ennek fő oka a kutató szerint az elmaradó reformokban keresendő, ami nem "kenhető az uniós csatlakozásra", hiszen az elmúlt 8 évben érdemi reformra nem került sor.

A kockázatok csökkentése érdekében a kutató sürgette az euró bevezetését. Elmondta: "nem szabad halogatni a kritériumok teljesítését, minél előbb el kell érni az euró bevezetését, hogy megszabadulhassunk az önálló valuta és monetáris politika jelentette kockázattól". Úgy vélte, az ez ellen felszólalók túlzottan felülbecsülik az áldozatokat és alábecsülik a kockázatokat.

Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója arra is emlékeztetett, hogy a korábbi tagok bővítéstől való félelme sem igazolódott. "A munkaerőpiacukat megnyitó országokban nem okoztak problémát az új uniós tagországból érkezők" - mondta.

Az igazgató által említett gazdasági problémák megfogalmazása szerint nem az uniós csatlakozás miatt jelentkeztek, de a tagság segíthet mihamarabbi megoldásukban. Példaként említette az egyensúlyi problémákat.

Úgy vélte, hogy a következő években növekvő uniós források segítik majd a felzárkózást és említést tett arról, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az EU következő költségvetése kedvező helyzetbe hozza Magyarországot.

Belyó Pál az ország versenyképességét kiválónak nevezte a kreativitás, a "szellem" és a tudás területén. A magas színvonalú szaktudást igénylő területeken, magas bérek mellett jó fejlődési lehetőséget látott. Ide sorolta a nano-, a biotechnológiát és a gyógyszeripart. "Ehhez azonban sokkal több pénzt kell fektetni a kutatásba, oktatásba" - tette hozzá.

A mezőgazdaságot illetően hangsúlyozta, hogy újra kell gondolni a mezőgazdasági termelés tényleges szerepét és a foglalkoztatottak reális számát. Természetesnek nevezte, hogy ennek a folyamatnak lesznek vesztesei is.