Ismét regionális hatások érvényesültek a piaci árakban, a nemzetközi tőkeallokációs folyamatok hatására a régiónkból kiáramló tőke nagysága meghaladja a forint keresletet generáló ügyletek volumenét. Ez a helyzet csütörtökre állt elő, de már a hét elejétől fogva érezhető volt, hogy a forint gyengülésére fogékonyabb a piac.

A lengyel jegybank csökkentette irányadó kamatát, méghozzá a piaci konszenzust meghaladó mértékben, ami a Zloty gyengülését hozta, mivel a befektetők azt látják, hogy erősen szűkült a kamatcsökkentés lehetősége, valamint ezzel összefüggésben a kötvények hozamainak mérséklődése sem biztosítja az eddigiekben „megszokott” extraprofitot. Mint azt már tapasztalhattuk a régióban együtt mozognak a nemzeti fizetőeszközök, ezért nem meglepő, hogy a forint is vesztett értékéből az euróval szemben.

Ennek a folyamatnak a kialakulása – a fenti okok mellett – az EUR/USD keresztárfolyam változásának is köszönhető. A dollár ismét erősödött az euróval szemben, ami a tengerentúli befektetők tőkekivonásának eredménye. Miközben az Egyesült Államokban megjelenő makroadatok nem egyértelműen pozitívak, de a befektetőknek most csak az emelkedő kamatszínvonal a fontos. A makrogazdasági kockázatok ezúttal is a háttérbe szorulnak, így feltételezésünk szerint a dollár erősödése a továbbiakban is meghatározó tendencia maradhat.

Éppen egy hete történt, hogy a március 25-e óta 1,30 alatti szinten tartózkodó EUR/USD keresztárfolyam az euró erősödése következtében 1,30 fölé került, de az április 22-ével kezdődő hét már ismét a dollár erősödését hozta.




















Ez – mint korábban is - nem kedvezett a kelet-európai devizáknak, így a forintnak sem. A továbbiakban a már korábban is említett 1,28-1,30-as sávban maradhat az EUR/USD. A sávon belül inkább a dollár erősödése lesz az uralkodó trend, s inkább a további erősödés iránya valószínű hosszabb távon is.

Ez a helyzet nem kedvez a kelet-európai portfólió befektetéseknek, viszont az európai gazdasági növekedés ösztönzésén keresztül pozitívan hathat a hazai makrogazdasági helyzetre. Természetesen a makrogazdasági hatás csak később jelentkezhet, ráadásul a fokozódó piaci verseny miatt nem fog egyenes arányossággal hatni.

Jól látszik a forint gyengülése és az is jól látható, hogy az elmúlt egy-két hét konszolidációja után most ismét egy másik (gyengébb) sávban folyik tovább a kereskedés a forintpiacon. Ez az euró esetében 250-252-es, míg a dollárnál 192-945 forintos szintet jelent. Ajánlásunk most sem változott, hiszen az eddigi trend fennmaradt és ma nem látszik, hogy a közeli jövőben változás álljon be a folyamatok terén.

Az állampapírok piacán jellemzően vegyes ármozgások mellett telt a hét, de még így is valamivel alacsonyabbak a hozamok, mint egy héttel ezelőtt. Ennek több oka is lehet, de ami talán a legfontosabb, hogy a kéthetes repótenderen az újrabefektetési arány ismét azt mutatta – mint az előző periódusban -, hogy kb. 100 milliárd forinttal kevesebb kéthetes lekötést eszközölnek a piaci szereplők. Így a forint gyengülése nem az állampapírok eladásából származó forintok euróra/dollárra átváltásának, hanem a repótenderen felszabadult tőke kivitelének az eredménye.

Ennek ellenére nem zárható ki, hogy a közeli jövőben már a hozamok emelkedése is megindul, már csak azért is, mert – mint a fenti ábra mutatja -, az április eleji mélypont óta trendszerű az emelkedés, az egyes lejáratok 10-25 bázispontos emelkedést mutatnak. A következő napokban a trend folytatódik, így egy kisebb emelkedésre (10-20 bps) számítunk a hozamok tekintetében, ezért ajánlásunk ezen a területen sem változott.

Részvénypiac. A BÉT-en érdekesen telt a hét, hiszen kedden történelmi csúcsot döntött a MOL, majd rögtön ezután erős korrekció kezdődött az olajipari részvény kereskedésében. Az OTP – bár nem ért el történelmi csúcsot -, de hasonló pályát futott be a héten. Az előző ajánlásaink szerint ezeket a részvényeket spekulatív célzattal érdemes volt megvásárolni, de a hét első két napján már nyereséget realizálva el kellett adni azokat.

Ajánlásunk alapján ezen részvények áremelkedése nem lepett meg minket, de a Matáv áralakulása már nem a „megszokott” mederben zajlott. Az eső piacon is tudott emelkedni a telekom részvény, aminek csak az egyik oka az osztalék relatív felértékelődése, a másik – az árat támogató – ok a menedzsment hatékony kommunikációja volt. Eszerint a Matáv határozottan és jó irányba halad az előre eltervezett üzleti tervek szerint.

Visszatérve az Otp-re fontos információ volt a héten, hogy a bank nem tervezi – legalábbis rövid távon – a törökországi megjelenést, akvizíciót. A gyors terjeszkedésben bízva OTP részvényeket vevő spekulánsok eladásai megingatták a bankrészvény árfolyamát. A gyógyszeripari és vegyipari részvények árai is hektikusan mozogtak, de ezúttal nem érték el a Mol és az OTP árváltozásait.

A várakozásaink jelentősen nem változtak, de egy kisebb változás megfigyelhető a piacon, ami a továbbiakra nézve kicsit bizonytalanabbá teheti előrejelzésünket. Ez a változás pedig az, hogy az emelkedő napokon magasabb a forgalom mint a csökkenő árakat hozó napokon és ez arra utal, hogy egy kisebb kumuláció elkezdődött. Ami ez ellen szól, hogy a forgalom napi átlaga még mindig 20 milliárd forint alatt marad.

Összességében nem változott ajánlásunk, mivel a Mol és az OTP ismét vételi szintekhez közelít. A Mol 16 000 forint alatt, míg az OTP 6000 forint közelében már megvehető, de hangsúlyozottan spekulatív szándékkal. Ennek megfelelően 5-7 százalékos emelkedés után már érdemes eladni a részvényeket és újabb belépési pontokat keresni.

Állampapír piac:

állampapírok:

- 0-1 év: vétel-tartás,

Vállalati kötvények:

eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: vétel,

- USA részvények: vétel,

- Orosz részvények: eladás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: általában eladás, de MOL, Otp spekulatív vétel,

Befektetési alapok:

ingatlan alapok, euróban denominált alapok vétele