Vásárlóerő az EU-ban: Magyarország a harmadik harmadban
A GfK elkészítette az EU- és az EFTA-országok vásárlóerő- és vásárlóerő-index-számítását. A 2004-es felmérés eredményei Európa 29 országának adatai alapján álltak össze, s nem jelentenek különösebb meglepetést a korábbiakhoz képest: az első helyen Lichtenstein áll, a sereghajtó Észtország. Magyarország Csehország mögött és Lengyelország előtt, a harmadik harmadban található.
Az euró-paritáson mért vásárlóerő a lakosság egy főre jutó, rendelkezésre álló jövedelmét jelzi az egyes országokban. Az összegzésben a felmérés készítői figyelembe vették az árszintek különbözőségét, hogy az országok jobban összehasonlíthatók legyenek.
Ötszöröst is meghaladó volt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező két ország, Lichtenstein és Észtország között 2004-ben. A nagyhercegségben 31 .914 eurót költhettek tavaly fejenként átlagosan az ország polgárai, míg a balti köztársaságban csak 6.207-et. Magyarország a lista harmadik harmadában található 8 .095 euróval, ami kevesebb, mint a fele a hazánkkal szomszédos, de az élbolyhoz tartozó Ausztria, hasonló adatának (17.176 euró).
A GfK elkészítette a vásárlóerő-index-számítást is. A 29 ország átlagát száznak véve a felsőházat Lichtenstein (222 ,6 ), Luxemburg (154,4) és Svájc (136,4) alkotja, az átlagot képviseli Hollandia (100,9) és Izland (101,2). A lista alján Észtország (43 ,3 ), Lettország (43,6) és Szlovákia (49,1) áll. Magyarország esetében a 29 ország átlagának felénél valamivel magasabb (56 ,5 ) a vásárlóerő-index. Ez azt jelenti, hogy a magyarok például Hollandia polgáraihoz képest feleannyi elkölthető jövedelemmel rendelkeznek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.