Fél százalékponttal, a jelenlegi 0,75 százalékról 1,25 százalékra emelkedhet a svájci jegybanki alapkamat a következő hónapokban – áll a Goldman Sachs frissen közzétett elemzésében. A neves bankház szerint 2006 közepéig pedig akár 2 százalékig is elvágtathat az alpesi ország irányadó kamatlába.

David Walton, a Goldman Sachs vezető közgazdásza a svájci reálgazdaság konjunkturális tényezőivel indokolja a prognózist, valamint azzal, hogy a korábbi deflatorikus gazdasági környezet újra inflatorikussá vált, ami fokozott monetáris szigorra kényszeríti a jegybankot. Megemlíti az amerikai kamatciklust is, amely újra emelkedő fázisában van, ezt pedig a svájci központi bank is követheti

Ez első ránézésre nem tűnik túl érdekfeszítőnek, ám ha végiggondoljuk, hogy milyen elterjedtek ma Magyarországon a svájci frank alapú hitelek, máris érezhetővé válik a hír súlya.

A szakértők becslései szerint a devizás kölcsönök aránya a teljes (tehát a banki és a lízingcégek által folyósított) háztartási hitelállományon belül ma már 45 százalék körül mozog; ennek mintegy 70 százaléka svájci frank alapú. Az autóshitelek esetében a frank aránya egyenesen 90 százalék, míg az euró 9, a forint pedig alig 1 százalékos súlyt képvisel. A devizás kölcsönök egyre népszerűbbek a lakáshitelezésben is, a legfrissebb adatok szerint arányuk a teljes hitelállományon belül tíz százalékhoz közeleg. A svájci frank ebben a szegmensben is meghatározó szerepet játszik.

A devizahitelek boomjának ráadásul egyelőre nem látszik a vége: a jegybank és a PSZÁF figyelmeztetései ellenére a háztartások által újonnan felvett kölcsönök 70 százaléka devizás.

Mindez forintösszegekben kifejezve: a jelenleg mintegy 5200 milliárd forintos teljes háztartási hitelállományból 2300 milliárd forint deviza alapú, amelyen belül 1600 milliárd forintot tesz ki a svájci frank alapú állomány.

Könnyen kiszámítható ez alapján, hogy egy 1,25 százalékpontos elmozdulás a svájci kamatlábban – a hitelek hátralévő futamidejétől, a fix illetve a változó kamatozású kölcsönök arányától, valamint a kamatperiódustól függően – sok milliárdos (tízmilliárdos) tehernövekedést jelenthet a háztartások számára.

Barta Judit, a GKI elemzője szerint különösen a hosszú lejáratú kölcsönök (például a lakáshitelek) tulajdonosait érintheti kedvezőtlenül a változás, náluk ugyanis – a kamatos kamat miatt - halmozódik a tehernövekedés. Nem igazán kell viszont aggódniuk a rövid távra szóló kölcsönök, így a fogyasztási hitelek tulajdonosainak, esetükben ugyanis a tehernövekedés elhanyagolható mértékű, egy pár tízezer forintos kölcsön esetén havi pár száz forint.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy egy alapkamat-változást általában árfolyammozgások követnek (például erősödik a svájci frank az euróval és így a forinttal szemben), ami adott esetben több pénzt vehet ki az adósok zsebéből, mint maga a kamatnövekedés.