Felavatta a miniszterelnök a Nokia új üzemegységét Komáromban
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök avatta fel hétfőn a Nokia új üzemcsarnokát a komáromi ipari parkban: a több mint 50 millió eurós beruházást 2004 márciusában kezdték el és ősszel már elkezdődött a termelés.
"A show-nak folytatódnia kell" - mondta a kormányfő, hozzátéve: rendkívül fontos Magyarországnak, hogy ahogy a Nokia, úgy a többi külföldi befektető is úgy érezze, jó helyen van itt.
A versenyképes, folyamatos önképzésre alkalmas munkaerő, a megfelelő infrastrukturális háttér és a helyi vezetés pozitív hozzáállása együttesen teremtenek lehetőséget arra, hogy minden fél megtalálja a számítását - hangsúlyozta a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc gratulált Komárom városának, ahová, mint mondta, "megérkezett a modern világ", és nem az a kérdés, hogy lesz-e munkája a környéken élőknek, hanem az, hogyan lehet még több és jobb munkalehetőséget biztosítani a számukra.
Pekka Ala-Pietila, a Nokia elnöke kiemelte, hogy a komáromi gyár fontos része a cég globális termelési hálózatának, amely összesen kilenc gyárból áll. "Az eredményes és hatékony gyártás a mobilpiac egyik sikertényezője, ezért célunk, hogy továbbfejlesszük termelésünket" - mondta a Nokia elnöke.
Az egyre növekvő gyártáskapacitás-igény alapján a Nokia 1998 júliusában döntött a mintegy 100 millió eurós zöldmezős magyarországi beruházásról. A cég választása a kedvező földrajzi fekvés, az elérhető infrastruktúra és a szakképzett munkaerő miatt esett Magyarországra, és a komáromi régióra. Az 1999. áprilisi alapkőletételtől az első telefon legyártásáig mindössze nyolc hónap telt el.
A Nokia 2004 januárjában jelentette be, hogy komáromi gyárában tovább bővíti mind a termelést, mind a gyártóterületet. A beruházás értéke meghaladta az 50 millió eurót. A teljes gyártóterület a bővítés után 30 ezerről 50 ezer négyzetméterre nőtt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.