2004 nem tartogatott meglepetéseket. Sajnos. A magyar gazdaság komótosan járta 2001-ben kijelölt pályáját: középerős növekedés, krónikus külső és belső egyensúlytalanságokkal fűszerezve. Némi felüdülést csupán a növekedés szerkezetének javulása, az általános kamatszint-csökkenés, valamint az azzal ok-okozati viszonyban álló pénz- és tőkepiaci hossz jelentett, ám a költségvetés fegyelmezetlenségéről, a folyó fizetési mérleg gigantikus hiányáról, az újra meglódult inflációról a pozitívumok nem tudták elterelni a figyelmet.

Gazdasági várakozások 2005-re

*a nyugdíjreform hatásával korrigálva

Forrás: Pénzügyminisztérium (PM), kutatóintézetek

2005 nem tartogat meglepetéseket. Sajnos. 2006 választási év, így a költségvetési túlköltekezés, a magas folyómérleg-deficit jövőre is előre borítékolható, a nemzetközi konjunktúra lassulása pedig a gazdasági növekedés ütemének csökkenését vetíti előre. Bízni csupán az inflációban és a kamatokban bízhatunk: az elemzők egyöntetű várakozása szerint mindkettő csökken 2005-ben. Na de mégis mit jelent mindez a számunkra? Vajon mibe fektessük megtakarított pénzünket? Erre keressük a választ összeállításunkban.

Állampapír: kasza után pihenés

2004 a magyar állampapír éve volt. Ennek megállapításához elég egy pillantást vetnünk a portfoliójukban állampapírt (diszkont kincstárjegyet, államkötvényt) tartó befektetési alapok elmúlt egy évben produkált hozamára. A legjobbak, esetünkben a hosszabb futamidejű papírokra játszók, éves szinten 14 százalékot hoztak, de még a legrosszabb pénzpiaci alapok sem produkáltak 10 százalék alatt.

A kötvénypiaci hosszt az indexek alakulásán is lemérhetjük: az egy évesnél hosszabb lejáratú államkötvények árfolyammozgását követő MAX 14, az egy évesnél rövidebb, de három hónaposnál hosszabb lejáratú papírok kurzusváltozását tükröző RMAX 12, a három hónaposnál rövidebb kincstárjegyek árfolyammozgásait visszaadó ZMAX pedig 12,1 százalékos növekedést produkált.

Az ok egyszerű: a jegybanki alapkamat 2004. január elseje óta 12,5-ről 9,5 százalékra csökkent, ami alaposan megdobta az állampapír-portfoliók értékét.

Igen ám, de mindez már a múlt. Aki most kívánja a pénzét befektetni, nem hatódik meg a múltbeli hozamoktól. Nos, e szempontból vizsgálva a helyzetet már kevésbé van okunk túláradó optimizmusra.

A jegybanki alapkamat ugyan tovább csökkenhet (az elemzők 2005 közepére 8-8,5, az év végére pedig 7,5-8 százalékos kamatszintet várnak), ám ennek jó részét a piac már beárazta. Jól mutatja ezt, hogy az egyéves kötvényhozam már most 8,5 százalék, a három hónapos papírt pedig 8,8, míg az ötéveset 7,7 százalékon vehetjük. Valamennyi extraprofit persze még így is van az üzletben: kereskedői vélemények szerint a rövidebb futamidőknél további 30-70, a hosszabb oldalon pedig 10-30 bázispontos hozamcsökkenés várható 2005 közepéig.

2005 második felében ugyanakkor fordulhat a kocka, s enyhe hozamemelkedés indulhat meg. Okként az elemzők az alapkamat-csökkentési folyamat megtorpanását, a nemzetközi kamatszint emelkedését, valamint a nemzetközi befektetők erősödő kockázatkerülését említik, amelyek külön-külön is, együtt azonban mindenképpen a külföldiek fokozódó tőkekivonását fogják eredményezni. Mindez ugyan várhatóan nem fogja nagyon megterhelni az állampapír-befektetésen elérhető nyereséget, ám aki optimalizálni szeretné megtakarításai hozamát (s akinek a portfoliója átrendezéséből fakadó költségei nem haladják meg a várható hozamtöbbletet), 2005 második negyedévétől nem árt, ha elkezd alternatív befektetési formákon gondolkozni.

Bankbetét: kitartóan lefelé

Az óvatosabbak persze vélhetőleg 2005-ben is a magyarok mindmáig legkedveltebb befektetési formáját, a bankbetétet fogják választani. Nos, nekik nagyjából annyit mondhatunk, hogy a 2004 utolsó negyedében még több banknál is felbukkant kétszámjegyű kamatoknak 2005-ben hírük-hamvuk sem lesz. Az éves kamatok még nagy lekötési összeg esetén sem igen haladják ma már meg a 9 százalékot, az elemzők szerint február végéig pedig további 1 százalékpontos kamatesés várható. Feltéve persze, hogy a jegybank tovább mérsékli az alapkamatot.

Banki szakértők szerint az ügyfélcsalogatónak szánt, az átlagosnál magasabb kamatot ígérő betétgyűjtési akciók ugyanakkor jövőre is folytatódnak, ám ezek általában csak bizonyos futamidejű betétekre szólnak, s érdemes elolvasni az apró betűs részt is a szerződésekben. Ezzel elkerülhetjük, hogy a borsos kezelési vagy más költségek elvigyék a magasabb kamat nagy részét.



Következik: Befektetési kiskáté 2005 (2. rész) - Részvény: szelektív slágerek