Mennyivel nő a gázszámla jövőre?
A kőolaj árának idei megugrása miatt 40-45 százalékkal nőtt az import földgáz ára, és elháríthatatlannak tűnik a hazai árak emelése. A kormány tervet készít az áremelés tompítására, de egyelőre nem tudni, hogyan változik a jelenlegi árkompenzációs rendszer és végül mennyivel növekszik a háztartások gázszámlája.
A kőolaj világpiaci árának idei gyors növekedése a földgáz árát is emelte, ezt pedig jövőre valószínűleg megérzik a hazai fogyasztók is – mondta a hvg.hu-nak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. vezetője. A Brent kőolaj tavalyi 29 dolláros hordónkénti átlagára idén várhatóan közel 40 dollárra emelkedik, amelyet szerinte a földgáz árának átlagosan 40-45 százalékos növekedése követ. Tavaly ezer köbméterenként még 140-145 dollárt kellett átlagosan fizetni az importgázért, ám idén ez az ár várhatóan 200 dollárra ugrik majd.
Az áremelkedést hazai szempontból valamelyest tompítja a dollár 10-15 százalékos gyengülése, amely Hegedűs szerint 30-35 százalékosra csillapítja a drágulást. Tovább enyhíti majd az áremelkedést az is, hogy a hazai fogyasztói gázárak csupán 60 százalékát teszi ki az egyre dráguló földgáz, míg az ár fennmaradó részét többek között a kezelési, elosztási költségek, valamint a szolgáltatók munkabérköltségei és nyeresége teszi ki. „Ezek után a hazai szempontból érzékelhető összárnövekedés 20-22 százalékos lehet” – magyarázta Hegedűs, aki szerint ez az arány viszont csak 190-195 forintos dollárárfolyam és a földgáz 200 dolláros átlagára mellett érvényes.
Kérdés, hogy a 20-22 százalékos áremelkedésből jövőre mennyit hárít át a hazai fogyasztókra a kormány. Kóka János nemrégiben kinevezett gazdasági és közlekedési miniszter szerint a gáz importára oly mértékben emelkedett, hogy ha azt teljes mértékben áthárítanák a lakosságra és a vállalati fogyasztókra, az veszélyes lenne a gazdaságra nézve. Bár konkrét számokról a miniszter egyelőre nem beszélt, az elemzők szerint a nem lakossági fogyasztóknál az áremelkedés teljes mértékben érvényre fog jutni, míg a lakossági fogyasztók gázköltségeinek – a kormány által politikailag vállalható – mértéke a becslések szerint legfeljebb 9-10 százalékos lehet.
Ezt a kormány a tavaly bevezetett gázár-kompenzáció átdolgozásával szeretné enyhíteni, amelyen a hírek szerint már gőzerővel dolgoznak a gazdasági minisztériumban. A lakossági gázárak idén januárban 6,8 százalékkal emelkedtek (ebből 3 százalékot az áfakulcs növekedése okozott), ám a kompenzációnak köszönhetően az évente 1500 köbméter földgáznál kevesebbet felhasználó kisfogyasztók jelenleg is 47,1 forintot, az 1500-3000 köbméter között fogyasztók pedig 50,2 forintot fizetnek a gázért. A kompenzáció alanyi jogon jár a fogyasztóknak, de Hegedűs szerint inkább rászorultsági alapon kellene ilyen támogatást nyújtani.
A kompenzáció költségeit a hazai kitermelésű és importból származó földgáz árának különbözetéből finanszírozza a Mol Rt. a kitermelési üzletágra kivetett többlet-bányajáradék formájában. Az évente majdnem 15 milliárd köbméternyi Magyarországon elhasznált földgáz csaknem 20 százaléka ugyanis az importnál sokkal olcsóbb hazai forrásokból származik, így a belföldről származó fölgáz után a Mol magasabb bevételeket zsebelhet be.
A hazai gázárak a világpiacihoz képest mesterségesen alacsonyan tartott szintje korábban viszont többszáz milliárd forintos veszteséget okozott a szállítmányait mégis leginkább importból beszerző Molnak, így most sem mellékes, hogy hogyan alakul át a gázár-kompenzáció rendszere. Idén január és szeptember között az olajcég közel 31 milliárdot fizetett be a kompenzációra többlet-bányajáradék formájában, és kellemetlenül érintené, ha a kormány jövőre még több pénzt szipkázna el az ártámogatásra. Igaz, a kitermelési üzletág 43,7 milliárd forint üzemi nyereséget hozott a Molnak az első három negyedévben, többek között a gyenge dollár miatt pedig már a gázüzletág sem veszteséges.
A gázüzletből származó politikai kockázatok csökkentése is vezérelte a Mol vezetését, amikor az üzletág eladásáról döntött. Hosszas előkészületek után a múltban veszteséges ágazat tárolási és nagykereskedelmi egységeinek a 75, illetve a Panrusgáz Rt. 50 százalékát végül a német E.on Ruhrgas csoport vásárolhatta meg 900 millió euróért (ebből becslések szerint egyelőre körülbelül 425 millió folyhat be a Molhoz). A november elején bejelentett ügyletben a Mol opciót kötött a gázvezetékeit birtokló szállítási leányvállalat eladására is. A legfontosabb viszont, hogy a nagykereskedelmi tevékenység eladásával a gázárak gondja is átkerült az E.on Ruhrgashoz. A kormánynak a hazai gázárak alakításában ezentúl a német céget kell megpuhítania, ám elemzők szerint a Molnál nagyobb lobbierővel rendelkező óriáscéggel kemény dolga lehet a politikusoknak.
A gazdasági miniszter szerint heteken belül nyilvánosságra hozhatják, hogy hogyan alakul át a gázárkompenzáció rendszere. A szabályok szerint évente kétszer, januárban és júliusban változhatnak a hazai gázárak, tehát az elemzőknek és a gazdasági tárca szakembereinek elvileg már nem sok idejük van a tervek elkészítésére. A kisfogyasztók pedig várhatják, mennyivel lesz több jövőre a gázszámla.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.