Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. október. 25. 12:28
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Megbénulhat a norvég olajkitermelés
A norvég olajmunkások novemberre kitűzött munkabeszüntetése meg fogja bénítani a világ harmadik olajexportőr országának kitermelését, és újabb áremelkedést provokál az olajpiacon.
A tengeri olajfúró tornyokon, illetve az olajtermelést kiszolgáló dolgozók 20 százalékának tervezett elbocsátása következtében a november 8. után egy héten belül lebénulhat a norvég olajkitermelés.
Norvégiában a hónapok óta tartó munkaerő-piaci konfliktus során korábban minden alkalommal beavatkozott a kormányzat, amikor az olajkitermelés került veszélybe. A kitermelés esetleges leállása újabb áremelkedéshez vezetne a nemzetközi nyersolaj tőzsdéken.
A konfliktus ez év júniusára nyúlik vissza, amikor a kitermelést kiszolgáló munkások egyik szakszervezete először kezdte követelni a tornyok karbantartási idejére is a teljes működésre szóló juttatásokat. A konfliktusba akkor beleavatkozó kormánynak sikerült elkerülnie a termelés leállítását, de igazi megoldást nem sikerült találnia. A szóban forgó OFS (Oljearbeidernes Fellessammenslutning) szakszervezet a szektorban dolgozóknak kevesebb mint húsz százalékát fogja össze, ám az esetleges elbocsátások az összes szektorbelit, mintegy 18 ezer munkást érinthetnek.
A norvég olajkitermelők szövetsége a jelenlegi munkafeltételek elutasítása esetén kész elbocsátani az OFS-hez tartozó munkásokat, mert a követeléseik rontanák a norvég olajvállalatok nemzetközi versenyképességét. Azonkívül a szektorban dolgozó többi munkás már korábban elfogadta a jelenlegi munkakörülményeket. Az ország mintegy hárommillió hordós napi kitermelése a sztrájk kezdete, július 2. óta a nem dolgozók miatt napi 55 ezer hordóval csökkent.
Összehasonlításképpen: A világ összes olajkitermelése idén szeptemberben mintegy napi 83 millió hordó volt, ehhez az OPEC-országok naponta 29,8 millió hordóval járultak hozzá.
(AFP)
Norvégiában a hónapok óta tartó munkaerő-piaci konfliktus során korábban minden alkalommal beavatkozott a kormányzat, amikor az olajkitermelés került veszélybe. A kitermelés esetleges leállása újabb áremelkedéshez vezetne a nemzetközi nyersolaj tőzsdéken.
A konfliktus ez év júniusára nyúlik vissza, amikor a kitermelést kiszolgáló munkások egyik szakszervezete először kezdte követelni a tornyok karbantartási idejére is a teljes működésre szóló juttatásokat. A konfliktusba akkor beleavatkozó kormánynak sikerült elkerülnie a termelés leállítását, de igazi megoldást nem sikerült találnia. A szóban forgó OFS (Oljearbeidernes Fellessammenslutning) szakszervezet a szektorban dolgozóknak kevesebb mint húsz százalékát fogja össze, ám az esetleges elbocsátások az összes szektorbelit, mintegy 18 ezer munkást érinthetnek.
A norvég olajkitermelők szövetsége a jelenlegi munkafeltételek elutasítása esetén kész elbocsátani az OFS-hez tartozó munkásokat, mert a követeléseik rontanák a norvég olajvállalatok nemzetközi versenyképességét. Azonkívül a szektorban dolgozó többi munkás már korábban elfogadta a jelenlegi munkakörülményeket. Az ország mintegy hárommillió hordós napi kitermelése a sztrájk kezdete, július 2. óta a nem dolgozók miatt napi 55 ezer hordóval csökkent.
Összehasonlításképpen: A világ összes olajkitermelése idén szeptemberben mintegy napi 83 millió hordó volt, ehhez az OPEC-országok naponta 29,8 millió hordóval járultak hozzá.
(AFP)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
