Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. szeptember. 27. 14:31
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Újabb csapás a tőzsdére?
A tőkepiaci szereplők heves támadásai ellenére a kormány 25 százalékos adót szándékozik kivetni a tőzsdei ügyletekből származó árfolyamnyereségre. Az SZDSZ ellenzi a tervet, a Fidesz álláspontja bizonytalan, hiszen ők 20 százalékos adót vezettek be annak idején, amit a szoclib kormány eltörölt. De milyen következményei lennének most a 25 százalékos adónak?
Draskovics Tibor pénzügyminiszter múlt pénteken megerősítette, hogy a jelenlegi 0 százalékról januártól 25 százalékra akarja emelni a kormány a tőzsdei tranzakciók árfolyamnyereség-adóját (a sarc nem érinti a befektetési jegyek és az állampapírok eladásából származó profitot). Nyár elején a pénzügyi tárca még csak 12,5 százalékos adókulcs-emelést javasolt a kormánynak. Ám a személyi jövedelemadó és a tőkejövedelmek kulcsainak közelítését valló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt színre lépése után duplájára emelték a tervezett adó szintjét.
„Legrosszabb álmomban sem gondoltam erre” – mondta a Magyar Hírlapnak Szalay-Berzeviczy Attila a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Rt. elnöke, aki szerint az embereket az adó bevezetése után valószínűleg még kevésbé lehet majd részvénybefektetésekre ösztönözni. Ez pedig szerinte nem jó hír azoknak a vállalatoknak sem, amelyek az eladósodás helyett inkább a részvénykibocsátást választanák beruházásaik finanszírozásához. Ugyancsak támadta az adóemelési tervet az SZDSZ, amelynek ebben a témában könnyen szövetségese lehet a Fidesz. Varga Mihály volt fideszes pénzügyminiszter ugyanis a Portfolio szerint múlt héten azt nyilatkozta,– bár csak mint saját véleményt –, hogy nem ért egyet a megtakarításokat gátló és azok szerkezetét torzító árfolyamnyereség-adó bevezetésével. Paradox módon viszont épp a Fidesz-kormány volt az, amely az előző kormányzati ciklusban 20 százalékos kulccsal ugyanilyen adót vezetett be.
Az árfolyamnyereség-adó bevezetése mindenesetre a legrosszabbkor jön: az MNB adatai szerint ugyanis az idei év második negyedévében a háztartások részvényvásárlásai ugyan csupán egymilliárd forinttal, de már meghaladták az eladások értékét. A háztartások részvényeinek értéke 7,9 milliárddal nőtt április és június között, de a részesedésük az összes részvényt tekintve csak 4,4 százalék volt – ez jelentősen alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi 5,1 százalék. Eközben a külföldi befektetők részvényállománya tovább növekedett: a tavalyi 72,1 százalék után az idei év második negyedévében már a hazai részvények 74,4 százalékát birtokolták.
A számokból kiderül: hazai kisbefektetők csak a töredékét adják az itthoni részvénypapírforgalomnak, amelyet a külföldi intézményi befektetők dominálnak. Igaz, a nyugdíj- és befektetési alapokon keresztül a nagybefektetők hozamai is érintik a kisbefektetőket. Ezeket az alapokat ugyan csak közvetve, de érintené az adóemelés, hiszen a kisbefektetők elmaradása a piac likviditását és ezzel az alapok befektetési lehetőségeinek a számát is csökkentené.
Itthon a legtöbb vállalat – a német pénzpiachoz hasonlóan – inkább kereskedelmi bankokon keresztül végzi működésének finanszírozását, amely legtöbbször egyszerű hitelfelvételt jelent. A kifinomultabb tőkepiaci tranzakciók – a vállalati kötvények, de akár a részvények kibocsátása is – a BÉT-en ritkák, mint a fehér holló. Az okok: megfelelően nagy értékű kibocsátásokra nincs lehetőség, mert az aránylag kevés befektető nem tudja „felszívni” a papírokat, a kis értékű kibocsátás pedig a különféle költségek miatt meglehetősen drága. Részben ezért döntött nemrég a Mol Rt. és a BorsodChem Rt. is arról, hogy a pestinél sokkal nagyobb és likvidebb varsói tőzsdére is bevezeti részvényeit.
A papírjaik bevezetését tervező kisebb, a külföldi befektetők számára túl kicsi falatnak számító hazai cégek is kénytelenek lehetnek átgondolni terveiket az új adó miatt - mondta a hvg.hu-nak Cselovszki Róbert, az Erste Bank Befektetési Rt. vezérigazgatója. Szerinte ugyanis a kis hazai cégek - például a nemrég bevezetett Freesoft Rt. - papírjaira épp azok a kisbefektetők lennének vevők, akik most az árfolyamnyereség-adó miatt elhagyhatják a piacot. "Az új adó tulajdonképpen egy kő, ami vízbe dobva nagyobb hullámokat verhet" - mondta Cselovszki.
Nem mindenki látja azonban sötéten a részvénytőzsde jövőjét. „Az árfolyamnyereség-adó átmenetileg elveheti a kisbefektetők kedvét az üzleteléstől, de ha megy a piac, előbb-utóbb visszajönnek” – bizakodik Bereczki Zsuzsa, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. befektetési szolgáltatások osztályának igazgatója. Mindenesetre a BUX-index eddig jól teljesített: az utóbbi két évben több mint ötezer pontot emelkedve, szeptember végére már a 12,500-as szintet ostromolta.
„Legrosszabb álmomban sem gondoltam erre” – mondta a Magyar Hírlapnak Szalay-Berzeviczy Attila a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Rt. elnöke, aki szerint az embereket az adó bevezetése után valószínűleg még kevésbé lehet majd részvénybefektetésekre ösztönözni. Ez pedig szerinte nem jó hír azoknak a vállalatoknak sem, amelyek az eladósodás helyett inkább a részvénykibocsátást választanák beruházásaik finanszírozásához. Ugyancsak támadta az adóemelési tervet az SZDSZ, amelynek ebben a témában könnyen szövetségese lehet a Fidesz. Varga Mihály volt fideszes pénzügyminiszter ugyanis a Portfolio szerint múlt héten azt nyilatkozta,– bár csak mint saját véleményt –, hogy nem ért egyet a megtakarításokat gátló és azok szerkezetét torzító árfolyamnyereség-adó bevezetésével. Paradox módon viszont épp a Fidesz-kormány volt az, amely az előző kormányzati ciklusban 20 százalékos kulccsal ugyanilyen adót vezetett be.
Az árfolyamnyereség-adó bevezetése mindenesetre a legrosszabbkor jön: az MNB adatai szerint ugyanis az idei év második negyedévében a háztartások részvényvásárlásai ugyan csupán egymilliárd forinttal, de már meghaladták az eladások értékét. A háztartások részvényeinek értéke 7,9 milliárddal nőtt április és június között, de a részesedésük az összes részvényt tekintve csak 4,4 százalék volt – ez jelentősen alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi 5,1 százalék. Eközben a külföldi befektetők részvényállománya tovább növekedett: a tavalyi 72,1 százalék után az idei év második negyedévében már a hazai részvények 74,4 százalékát birtokolták.
A számokból kiderül: hazai kisbefektetők csak a töredékét adják az itthoni részvénypapírforgalomnak, amelyet a külföldi intézményi befektetők dominálnak. Igaz, a nyugdíj- és befektetési alapokon keresztül a nagybefektetők hozamai is érintik a kisbefektetőket. Ezeket az alapokat ugyan csak közvetve, de érintené az adóemelés, hiszen a kisbefektetők elmaradása a piac likviditását és ezzel az alapok befektetési lehetőségeinek a számát is csökkentené.
Itthon a legtöbb vállalat – a német pénzpiachoz hasonlóan – inkább kereskedelmi bankokon keresztül végzi működésének finanszírozását, amely legtöbbször egyszerű hitelfelvételt jelent. A kifinomultabb tőkepiaci tranzakciók – a vállalati kötvények, de akár a részvények kibocsátása is – a BÉT-en ritkák, mint a fehér holló. Az okok: megfelelően nagy értékű kibocsátásokra nincs lehetőség, mert az aránylag kevés befektető nem tudja „felszívni” a papírokat, a kis értékű kibocsátás pedig a különféle költségek miatt meglehetősen drága. Részben ezért döntött nemrég a Mol Rt. és a BorsodChem Rt. is arról, hogy a pestinél sokkal nagyobb és likvidebb varsói tőzsdére is bevezeti részvényeit.
A papírjaik bevezetését tervező kisebb, a külföldi befektetők számára túl kicsi falatnak számító hazai cégek is kénytelenek lehetnek átgondolni terveiket az új adó miatt - mondta a hvg.hu-nak Cselovszki Róbert, az Erste Bank Befektetési Rt. vezérigazgatója. Szerinte ugyanis a kis hazai cégek - például a nemrég bevezetett Freesoft Rt. - papírjaira épp azok a kisbefektetők lennének vevők, akik most az árfolyamnyereség-adó miatt elhagyhatják a piacot. "Az új adó tulajdonképpen egy kő, ami vízbe dobva nagyobb hullámokat verhet" - mondta Cselovszki.
Nem mindenki látja azonban sötéten a részvénytőzsde jövőjét. „Az árfolyamnyereség-adó átmenetileg elveheti a kisbefektetők kedvét az üzleteléstől, de ha megy a piac, előbb-utóbb visszajönnek” – bizakodik Bereczki Zsuzsa, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. befektetési szolgáltatások osztályának igazgatója. Mindenesetre a BUX-index eddig jól teljesített: az utóbbi két évben több mint ötezer pontot emelkedve, szeptember végére már a 12,500-as szintet ostromolta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
