Az említett adótartozás szolgált alapul a vállalat vezetősége, köztük a főtulajdonos Mihail Hodorkovszkij letartóztatásához. Amennyiben a társaságnak fizetnie kell, csődbe juthat az orosz tőzsde legnagyobb forgalmú részvényét kibocsátó olajmulti.

Más veszélyek is fenyegetik azonban a Jukosz-t. A kormány direkt államosítás helyett az olajkitermelési licenszeket vizsgálja felül és nem kizárt, hogy a Jukosz rosszul jár. Az új feltárható készleteket rejtő Kelet-Szibériában máris az állami kézben lévő olajcégek jutottak előnyhöz. Eközben úgy tűnik, a kormány a kelet-szibériai olajvezetéket nem Kína irányába tervezi megépíteni, ahogyan az a Jukosznak kedvező lett volna, hanem Japán felé, ami a cég konkurenseinek kedvez.

A Jukosz és a Szibnyeft olajcégek készülő frigye is válásba fulladt és a Jukoszra nehezedő állami nyomás hatására ebből is a Jukosz jöhet ki rosszabbul. A Jukoszt egy évvel ezelőtt 3 milliárd dollár készpénzért megvásárolta a Szibnyeft részvényeinek 20 százalékát, a többi Szibnyeft részvényt pedig saját meglévő és újonnan kibocsátott részvényeiért cserébe kapta meg. A Jukosz így 92 százalék feletti részesedést szerzett a Szibnyeftben, míg a Szibnyeft a Jukosz-részvények 26 százalékát kapta cserébe. A bíróság azóta érvénytelenítette az újonnan kibocsátott Jukosz részvényeket, a letartóztatott Hodorkovszkij tulajdonában lévő 42 százalékos Jukosz részvénypakettet pedig lefoglalta az állam, így a Jukosz legnagyobb szavazóképes részvényese a Szibnyeft lett, amely úgy akarja „visszacsinálni” a részvénycserét, mintha semmi sem történt volna.

A Jukosz részvényeseinek ez aligha jó, hiszen a Szibnyeft papírok időközben drágultak, a Jukosz részvényei pedig a politikai beavatkozás hatására estek. Hodorkovszkijnak pedig valószínűleg éppen az okozta a vesztét - természetesen a Putyinnal szembenálló orosz ellenzék támogatása mellett - hogy a Jukosz és a Szibnyeft egyesítésével, majd az egyesült orosz olajmulti és az amerikai Exxon Mobil Corp. összefonódásával túl nagy gazdasági hatalomra tett volna szert.

Nem teszi boldoggá az orosz olajipart az sem, hogy a Duma pénteken hagyta jóvá azt a törvénymódosítást, amelynek segítségével a kormány, a természeti erőforrásokra kivetett 30-40 százalékos adóemelés formájában, lefölözi a magas olajárból származó extraprofitot, ami csak az idén 2-3 milliárd dollárt húz ki az iparág szereplőinek zsebéből. Ekkor még nem említettük arról, hogy ez erősödő rubel és a gyengülő dollár sem kedvez a dollárban exportáló cégeknek.

A Jukosz az új menedzsmenttel is rendben működik és növekedési pályán van, a politikai kockázatokat pedig - a most napvilágra került óriási adókövetelés kivételével - már beárazta a piac, mondta a hvg.hu-nak egy, a Jukoszról elemzést készítő, szakértő. A jövőbeni pénztermelő képesség (diszkontált cash-flow) kiszámítása alapján a Jukosz célárfolyma 11 dollár. A Jukosz-részvényáraknak és a társaság eredményének arányát (P/E) jelző mutatót más olajtársaságokéhoz viszonyítva látszik, hogy a Jukosz a Szibnyeftnél, a Lukoilnál és más orosz olajcégeknél drágább, ám nemzetközi viszonylatban a legolcsóbbak között van. A naponta bekövetkező új politikai fejlemények azonban erősen befolyásolhatják a cég sorsát.

Az orosz olajcégek hatos mezőnyében viszont van néhány, a Jukosznál szerencsésebb vállalat is. A Lukoil jóban van a kormánnyal és viszonylag felelős vállalatirányítási rendszerrel rendelkezik, csakúgy mint a Szibnyeft, ezért vonzó lehet a befektetők számára. A Szurgutnyeftgaz-nál viszont gondok vannak a vállalatirányítással, a Tatnyeftnél pedig csökken a termelés, mondta a hvg.hu-nak egy, a térséggel foglalkozó olajipari elemző, aki az igazi lehetőséget a Gazpromban látja. A Gazprom-befektetők arra várnak, hogy a csak oroszországi befektetők által jegyezhető Gazprom részvényket és a külföldiek által vásárolható - a részvényekhez hasonló jogokat biztosító dollárban kibocsátott letéti jegyeket (ADR) - egységesíteni fogják, így a ma alacsony áron forgó rubelben jegyzett papírokhoz is hozzájuthatnak a külföldi befektetők.