Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. március. 09. 15:32
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Versenyeznek az EU-tagállamok az IMF és az EKB posztjaiért
Már két értékes pénzügyi pozíció kapcsán folyik a huzavona a nagy és kisebb EU-tagállamok között: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezetői széke után az Európai Központi Bank (EKB) egyik igazgatósági posztja is megüresedik.
Az eurózóna országainak tizenkét pénzügyminisztere a március 25-i EU-csúcs idejére halasztotta hétfőn azt a döntést, amely az EKB spanyol származású elnökségi tagjának, Eugenio Domingo Solans utódlásáról szól – írta az EU Business. Solans az EKB monetáris politikiájáért felelős hattagú igazgatóság egyik tagja – széke pedig igen értékes lehet bármelyik tagország számára.
Három jelölt van versenyben a pozícióért: Peter Praet, a belga nemzeti bank elnöke, Jose Manuel Gonzalez-Paramo, a spanyol központi bank igazgatóságának tagja, illetve az ír Michael Tutty, az Európai Befektetési Bank (EIB) elnök-helyettese. Eddig Praet-t tartották esélyesnek, de Németország most a kevésbé ismert spanyol jelöltet támogatja.
A Handelsblatt szerint a „négy nagy”, azaz Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország megegyezett, hogy mindig biztosítják egyikük képviseletét az EKB igazgatóságában. Ez nagymértékben rontaná a kis országok esélyeit, illetve a nagy és kisebb tagországok között már eddig is létező feszültséget növelné.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a nemrég meglepetésszerűen lemondott Horst Koehler, az IMF német ügyvezetője is, így egy másik igen értékes poszt üresedett meg Európában. Az IMF ügyvezetői székében ugyanis a hagyományok alapján mindig európai vezető ül, de kevés az esélye annak, hogy újra német személyt választanak meg erre a posztra.
Ez ronthatja a spanyol esélyeket az EKB-pozícióért folyó versenyben, mert az ország pénzügyminiszterét, Rodrigo Rato-t tartják Köhler egyik esélyes utódjának az IMF-ben. Spanyolország nem kaphatja meg egyszerre az EKB-s, és IMF-beli posztot is, ezért Németország kihátrált Gonzalez-Paramo EKB-jelölt mögül.
A kis tagállamok azonban nem engednek könnyen, szerintük az EKB igazgatóságának 1998-as megalapításakor a szabályok lehetővé tették, hogy a testületben nem képviselt tagországok sorra kerüljenek, ha egy poszt idővel megüresedik. A központi bank belga jelöltének is erős a támogatása, amelyet az is erősíthet, hogy az IMF-utód személyéről folyó vitába bekapcsolódik az eurózónán kívüli Dánia, Svédország és Nagy-Britannia is.
Három jelölt van versenyben a pozícióért: Peter Praet, a belga nemzeti bank elnöke, Jose Manuel Gonzalez-Paramo, a spanyol központi bank igazgatóságának tagja, illetve az ír Michael Tutty, az Európai Befektetési Bank (EIB) elnök-helyettese. Eddig Praet-t tartották esélyesnek, de Németország most a kevésbé ismert spanyol jelöltet támogatja.
A Handelsblatt szerint a „négy nagy”, azaz Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország megegyezett, hogy mindig biztosítják egyikük képviseletét az EKB igazgatóságában. Ez nagymértékben rontaná a kis országok esélyeit, illetve a nagy és kisebb tagországok között már eddig is létező feszültséget növelné.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a nemrég meglepetésszerűen lemondott Horst Koehler, az IMF német ügyvezetője is, így egy másik igen értékes poszt üresedett meg Európában. Az IMF ügyvezetői székében ugyanis a hagyományok alapján mindig európai vezető ül, de kevés az esélye annak, hogy újra német személyt választanak meg erre a posztra.
Ez ronthatja a spanyol esélyeket az EKB-pozícióért folyó versenyben, mert az ország pénzügyminiszterét, Rodrigo Rato-t tartják Köhler egyik esélyes utódjának az IMF-ben. Spanyolország nem kaphatja meg egyszerre az EKB-s, és IMF-beli posztot is, ezért Németország kihátrált Gonzalez-Paramo EKB-jelölt mögül.
A kis tagállamok azonban nem engednek könnyen, szerintük az EKB igazgatóságának 1998-as megalapításakor a szabályok lehetővé tették, hogy a testületben nem képviselt tagországok sorra kerüljenek, ha egy poszt idővel megüresedik. A központi bank belga jelöltének is erős a támogatása, amelyet az is erősíthet, hogy az IMF-utód személyéről folyó vitába bekapcsolódik az eurózónán kívüli Dánia, Svédország és Nagy-Britannia is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
