Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2003. december. 18. 13:40
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Több mint 50 százalékkal nőtt a bankszektor eredménye
A bankszektor összesített, adózás előtti eredménye az idei első háromnegyed évben 53,6 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest - ismertette Szepesi György, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője csütörtökön.
Az adózás előtti eredmény 67 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, elérte a 192 milliárd forintot. A szektor jövedelmezősége a harmadik negyedévben tovább javult, a tőkejövedelmezőség 25,76 százalékot ért el.
Szepesi hangsúlyozta, hogy a negyedik negyedévben az állampapírok csökkenő árfolyama miatt a bankok várhatóan jelentősebb nem realizált árfolyamveszteséget könyvelnek el, így nyereségük ebben az időszakban nem nő olyan intenzíven, mint korábban.
A bankszektor mérlegfőösszege szeptember végén elérte a 11.884 milliárd forintot, ami 16,6 százalékkal magasabb a tavalyi év véginél. Az első kilenc hónapban mintegy 1.700 milliárd forint volt a mérlegfőösszeg-növekmény, az új forrásbevonás döntő részét a hitelezés, különösen a lakáshitelezés felfuttatására fordították a hitelintézetek. A hitelek jóval nagyobb ütemben nőttek, mint a betétek, ezért a betét/hitel mutató a tavaly év végi 109,2 százalékról 90,2 százalékra csökkent.
Szepesi ismertette, hogy a lakossági hitelezés dinamikája a harmadik negyedévben sem tört meg, a fokozott hitelkeresletet a támogatások további szigorításától való félelem tartotta fenn és jelentős volt a folyószámla-hitelezés, valamint a fogyasztási célú hitelezés is. Mindez azonban nem okozta a portfólió minőségének romlását - tette hozzá a főosztályvezető.
A lakáshitelek kilenc hónap alatt 74,6 százalékkal 520,2 milliárd forintra növekedtek. A háztartások hiteligénye meghaladta a vállalkozások 573 milliárd forintos hitelállomány-növekedését. A háztartások nettó betételhelyező pozíciója jelentősen, a 2002 végi 2.185 forintról 1.754 milliárd forintra csökkent. (MTI)
Szepesi hangsúlyozta, hogy a negyedik negyedévben az állampapírok csökkenő árfolyama miatt a bankok várhatóan jelentősebb nem realizált árfolyamveszteséget könyvelnek el, így nyereségük ebben az időszakban nem nő olyan intenzíven, mint korábban.
A bankszektor mérlegfőösszege szeptember végén elérte a 11.884 milliárd forintot, ami 16,6 százalékkal magasabb a tavalyi év véginél. Az első kilenc hónapban mintegy 1.700 milliárd forint volt a mérlegfőösszeg-növekmény, az új forrásbevonás döntő részét a hitelezés, különösen a lakáshitelezés felfuttatására fordították a hitelintézetek. A hitelek jóval nagyobb ütemben nőttek, mint a betétek, ezért a betét/hitel mutató a tavaly év végi 109,2 százalékról 90,2 százalékra csökkent.
Szepesi ismertette, hogy a lakossági hitelezés dinamikája a harmadik negyedévben sem tört meg, a fokozott hitelkeresletet a támogatások további szigorításától való félelem tartotta fenn és jelentős volt a folyószámla-hitelezés, valamint a fogyasztási célú hitelezés is. Mindez azonban nem okozta a portfólió minőségének romlását - tette hozzá a főosztályvezető.
A lakáshitelek kilenc hónap alatt 74,6 százalékkal 520,2 milliárd forintra növekedtek. A háztartások hiteligénye meghaladta a vállalkozások 573 milliárd forintos hitelállomány-növekedését. A háztartások nettó betételhelyező pozíciója jelentősen, a 2002 végi 2.185 forintról 1.754 milliárd forintra csökkent. (MTI)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
